100 éve: Sporttörvény, és annak végrehajtása

Karafiáth Jenő 1920. április 20-án tartotta meg a Nemzetgyűlésben azt az első nagyhatású felszólalást, amely teljes egészében a testnevelés ügyével foglalkozott. A merev német torna rendszerrel ellentétes „szabadtéri” sportok előtérbe helyezése, s mindezekkel szinte olyan hangulatot alakított ki a Nemzetgyűlésben, hogy javaslatát nemhogy visszautasítani, de vitatni sem lehetett.

Borítóképen: Sportklubház látványterve, 1929

Az indítványból (mint később kiderült) két fontos kérdés kimaradt: az ifjúsági játszóterek (gyakorlóterek) és a Testnevelési Főiskola létesítése. Ezt pótolva, Karafiáth Jenő 1920. augusztus 11-én a végrehajtási utasítást is nagy vonalakban körvonalazó törvényjavaslati indoklása után tárgyalta a Nemzetgyűlés a kérdést.

Ne legyenek illúzióink, itt és ekkor nem feltétlenül és kizárólag a sport önmagáért való művelése, vagy az egészségesebb élet volt a cél, hiszen jelentős hangsúlyt kapott benne egyfajta militarista vonal is, mint az a következő, Karafiáth Jenőtől származó idézet is mutatja:

„…a nemzetvédelmi politikáról, a keresztény kurzus valódi intencióinak megfelelő fajerősítő tevékenységről, céltudatos, minden ízében magas, nemzeti munkáról, a jövő Magyarország szilárd fundamentumának törvényben biztosított megalapozásáról akarok szólni akkor, amikor a testnevelés rendkívüli fontosságára ismételten rámutatok.”

Ez egyfajta politikai vetülete a témának, de mi nem ezzel foglalkozunk, számunkra sokkal érdekesebb az, hogy végül ez az indítvány vezetett el a profi sport magyarországi kialakulásához, a sport valódi tömegesítését pedig azzal is fokozták, hogy az egyes vállalatokat – mérettől függően – különböző sporttevékenységek támogatására, sportkörök megalapítására kötelezte.

Tudni kell még, hogy az indítvány törvénnyé formálása hosszú éveket vett igénybe, míg végül megjelenhetett az 1921. évi LIII. törvéncikk végrehajtási utasítása, ami akkorra (1924-1925) szerencsére kevésbé volt katonai jellegű, sokkal inkább gazdasági oldalról közelítette meg a témát. Ennek azért volt nagy jelentősége, mert ugyan a Levente mozgalom is ezzel jött létre, de az a kezdetekben teljesen más alapokon működött, mint később, amikor „kiérdemelte” máig tartó rossz hírét…

A sporttörvény hatására a Filmiroda is egyre többet foglalkozott a sportokkal. kiemelten a labdarúgással:

A végrehajtási utasítás meghatározta az iskolafenntartók kötelességeit, intézkedett az iskolákban a testnevelés oktatásának általánossá tételéről, kivéve az egyetemeket, ahol is az egyes intézmények az egyetemi autonómia szellemében, önmaguk dönthettek bevezetéséről.

A „társadalmi testnevelés” (versenysport) vonatkozásában csak a „segélyezéséről” intézkedett az utasítás, mégpedig a központi Testnevelési Alap terhére. Az utasítás előírta a kötelező községi és üzemi „segélyezést”, tehát a helyi anyagi támogatást is.

A nemzetgyűlési vitát követően visszaállították a Testnevelési Alapot, így a lóverseny fogadások bevételének 2%-a ismét a Testnevelési Alapba került.32 Az 1925. évi LIII. törvénycikk értelmében pedig kihirdették a sportversenyek általános adóztatását, a bevételtől függően 2–20% között.

Olybá tűnik számunkra, mintha az akkori megoldások igen hasonlatosak lennének a maiakhoz, de nem célunk egy ilyen összevetés, ellenben mutatunk egy tervet, amit a törvény hatására felívelő sportélet hívott életre, hogy megmutassuk, hogyan képzelték el akkoriban a sport széles bázisát jelentő kisebb sportkörök háttér-létesítményeit.

Miért éppen ezt választottuk? Nos, a nemzeti szinten is reflektorfényben lévő nagyobb beruházásokról, illetve terveikről már korábban írtunk (ld.: a belinkelt cikkek!), de azok csak a jéghegy csúcsát jelentik, az átlagember, az egyszerű sportolni vágyó, vagy sportoló inkább olyan típusú létesítményeket látogathatott – amennyiben a tervből valóság lett! -, amelyet az alábbiakban mutatunk be.

Az alaprajzi elrendezés hármas csoportosítású, első csoportban vannak a társadalmi helységek, melyek a klubélet számára szolgálnak, másodikban a sportoló tagok öltözői és azok mellékhelyiségei, míg a harmadik helységcsoport a felügyelő lakása. Az öltözők feletti födémeken van, mint tetőterasz a napozóhely, amely a toronyban elhelyezett lépcsőházzal megközelíthető.