127 éve járhatnak nők is a bölcsészkarra és orvosi egyetemre
1895. december 19-én engedélyezték először Magyarországon, hogy az egyetemek bölcsészettudományi és orvosi karát női hallgatók is látogathassák.
A századforduló körül a női egyenjogúság csak mérsékelt ütemben haladt előre. Az 1840-től egyre erősödő nőmozgalmaknak köszönhetően – Teleki Blanka, Karacs Teréz, Veres Pálné tevékenysége következtében – magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
A nők tanulmányainak fontossága, a tudományos életben való részvétele először az 1830-as években vetődött föl.
Több mint 60 évi disputa után, Ferenc József 1895. november 18-án kelt “legfelsőbb elhatározása”, királyi leirata birtokában Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1895. december 19-én engedélyezte, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvételt nyerjenek.
Az eredeti tervezet még valamennyi világi kart és a műegyetemet is megnyitotta volna a nők előtt, de végül csak három területen engedélyezték a nők felsőfokú tanulmányait, felvételüket kérvényezniük kellett.
Az első magyar diplomás hölgy Hugonnai Vilma volt, aki 1879-ben, az egyik svájci egyetemen kapott orvosi diplomát, melynek honosítása itthon hosszú időbe telt. Magyarországi egyetemen először 1900. november 3-án adtak ki diplomát hölgynek, Steinberger Sarolta szülész-nőgyógyász orvosnak, aki diplomája kézhezvétele után külföldön folytatott tanulmányokat, főleg a nőgyógyászati szakterületen.
Bővebben a témában itt olvashat.
forrás: hirado.hu
