Erdély Hírek Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

135 éve: Báró Wesselényi Zsuzsánna Magyarországon utazása száz évvel ezelőtt – Zsibó

1888-ban jelent meg egy hosszas írás a Vasárnapi Újságban a címben idézett utazásról. Mi ennek egy részét adjuk közre, azt, ami Zsibóról, és természetesen a két Wesselényi Miklósról szól. Az írás igen elfogultan – és ez indokolt is! – ír a Wesselényiekről, akikről sokat megtudhatunk a szerzőtől, P. Szathmáry Károlytól!

Borítóképen: A Zsibói kastély (fényképek után rajz: Háry Gyula)

Zsibó. E név hallatára egész faja az emlékeknek és eszméknek tolul az olvasó lelke elé. Zsibó az óriások földje.

Kaczagányosősök szelleme kísért itt felvont szemöldökkel és haragban égő szemekkel; a Rákóczi-hegy alatt kanyargó Szamos leereszkedett ködéből a nagy szabadsághős kurucainak vörös lobogói és kócsagos forgóivillannak föl; a reggeli szellő mintha a tárogatók busán reszkető harsogását hozná át a Karikahegy felől, mint az elvesztett csata lassanként távozó…

Azután a győztes német vezér, Herbeville harczosainak «hurrák» kiáltása hallik… Hiában, Károlyi Sándor, kinek a németeket nyomon kellett volna seregével követni, megkésett a döntő csatából, annál inkább sietett később a szatmári békekötéssel.

A zsibói csatával Erdélyt egy időre kiejtette kezéből a magyar szabadság ügye. (1705. november11.)

Másfél századdal később 1848-ban újra fölzendült itt a Szamos hármas völgyében a magyar szabadság riadója; de ezúttal a nagy hadvezetőt, Bemet, senki sem hagyta cserben; fiatal honvédek lengő zászlókkal, diadallal vonultak be Kolozsvárra s nem sokára uraivá lettek Erdélynek.

De már 1849 ősz elején újból egy késlekedő vezér, Kazinczy táborozik Zsibón és újra fölhangzik a panaszos magyar dal, midőn csatában részt sem vett seregével itt téteti le fegyvereit az oroszok előtt. Már maguk ez események is bizonyítják Zsibó nagy hadászati fontosságát.

Három völgy torkollik itt össze, melyek egyike Szatmárba, másika Erdély belsejébe, harmadika a Szilágyságba vezet. Maga a természet is nagy szépséggel áldotta meg e helyet.

A Szamos folyását merész alkotású hegyek szegélyezik, míg a nyugoti oldalon tarkás tölgy-erdős halmok változatos panorámája szegi be a láthatárt; éjszak felé a Szamosvölgy termékeny rónává terül, mely a czikói szorosban regényes, merész szorulattá vonul össze. Az egész táj fölött uralkodólag tekint el a kopasz Rákóczyhegy orma, mely mintha a név nagyságát akarná jelezni, óriási kagylókövületeket görget alá: a geologiai tekintetben hires «Gryphasa Eszterházyt» (miért nem Rákóczyt ?) melyek, — mindenik egyegy óriási sascsőr — néha egész kilónyi súlyúak.

A Wesselényiek egy ága, mely családnak ősfészke Gyeke és később Hadad, a mult század utolsó felében Zsibót választja székhelyéül és az igénytelen község fölött uralgó erdős halmon terjedelmes és pompás kastélyt épít az akkor divatozott mansard fedelű franczia stylben, szögletein nagy négyszögű bástyákkal, gyönyörű kilátással a Szamos erdélyi völgyére.

E kastély lett ettől kezdve sasfészke a két Wesselényi Miklósnak, az atyának, és fiúnak, kik lángoló hazaszeretettel rendkívüli észtehetséget párosítottak, melynek hatását még lázongó vérök hatalma sem volt képes megsemmisíteni.

Ők nagyok voltak, csak a korszak volt hozzájok képes kicsiny, melyben határtalan tettvágyuk alig tudott kielégítést találni. Ebből származott, hogy az atya nagy tettek hiányában, melyekre nem volt jó idő, kalandokban keres kárpótlást: szive választottját, Cserey Helénát erővel rabolja el a szebeni zárdából és ellenfelét, az inkább udvari, mint hazafias lelkületű gróf Hallért hajdúiból és jobbágyaiból szervezett csapattal űzi ki a szomszéd Gorbóról.

Egész zászlóalj katonát kellett mozgósítani a hatalmas főúr elfogására, midőn azután Kufstein test-és lélekölő börtönében szenved mint lelánczolt Prométheusz több évig.

Viszszatérve a magyar irodalomnak és színészetnek lesz hatalmas, bőkezű pártfogója. Gyermekeiben sem volt szerencséje; tíz fia, mint az oroszlánnak, egymásután hal el; csak a tizenegyedik, Miklós, marad meg; igaz, hogy ez aztán valódi oroszlán is.

Id. Báró Wessewlényi Miklós és Cserei Heléna (egykoron olajfestmények után)

Báró Wesselényi Miklós, egyetlen örököse nagy szellem, óriási testi erő mellett. Melle mint két emberé együtt. Kezében, a mikor haragos, törve maradnak termeinek kilincsei, szemei égnek és égetnek, mint a lobogó láng, és dörgő hangjára, ha szónokol, megrezzen a szivek húrja és a terem ablaka.

Hét nyelvet beszélt, barátjával, a német nevelésben részesült Széchenyivel nagy részt gyalog utazza be Európát, gazdaságát, kivált lótenyésztését európai hírre emeli és a magyar alkotmányos jogoknak utazó apostolává válik, mi majdnem atyja sorsára juttatja.

De lázongó vére még a budai rövid elzárást sem állja ki, és a nagy hazafi, ki legkivált a nemzetiség kérdésében prófétai ihlettel birt, a «Balitéletek» és «Szózat» irója, a nagy emberbarát, ki 1838-ban százak életét menté ki a pesti árvízből, ki minden falujában embermentő, kisdedovó intézeteket alapított, testi szemei világát elveszti, hogy annál többet lásson, mint szellemi látnok.

Még most is füleimben cseng a magyar Belizár hangjának oroszláni dörgése, midőn az általa támogatott zilahi lyceumban mint főgondnok kérdéseket intéz hozzánk, vagy midőn a vak óriás szónoklatot tart a kolozsvári tanácsház erkélyéről 1848-ban, midőn balsorsa daczára, mely szemeitől megfosztá, azt igéri a neki tisztelgő népnek, hogy egy pár ellenséget igy is halálra fog szorítani erős karjaival! Ki is telt volna tőle.

Két derék fiút hagyott maga után: Miklóst, ki a közeli Görcsönben épített díszes kastélyt magának, és Bélát, ki Zsibón lakik, mindkettő szenvedélyes gazda.

De a hősök földje még a Wesselényiekkel sem merítette ki erejét. Itt, Zsibóval átellenben, Szurdokon lakott és itt a magyar regényirodalom első hőse és atyja, Jósika Miklós, és az ő láng-szelleme is itt lebeg e nagy időket, nagy dolgokat ért regényes táj fölött.

2021-ben magyar tulajdonú vállalat vásárolta meg a Wesselényi kastélyt

Ajánlott Cikkek