1442 március 25.: Hunyadi diadala, Kemény Simon hőstette

1442 március 25-én Hunyadi János és Újlaki Miklós, az erdélyi vajdák vezetésével sikerült legyőzniük Mezid bég hadseregét Erdélyben. Az időszakot azonban belháború és trónharcok jellemezték Magyarországon Habsburg Albert király halála után, mely a leghatalmasabb nemesek két táborra szakadásához vezetett.

Borítóképen: Thuróczy krónika (A magyarok krónikája) – Hunyadi János a Nándorfehérvári csatában

Az egyik fél Erzsébet királynét és fiát, Lászlót támogatta, míg a másik fél a lengyel III. Ulászlót hívta meg a trónra. Erzsébet királyné azonban vereséget szenvedett Ulászlóval szemben, ami befolyásolta Hunyadi János karrierjét is. Ulászló támogatójaként Hunyadi János számíthatott jelentős jutalomra, és 1441-ben délvidéki főkapitánnyá és erdélyi vajdává nevezték ki, Újlaki Miklóssal közösen. Hunyadi János a következő években megalapozta hírnevét, amelyhez az 1442-ben Szebenben aratott győzelem is hozzájárult.

II. Murád oszmán szultán az Oszmán Birodalom újjáépítésén dolgozott az ankarai vereség után, és 1421-ben trónra lépése óta számos sikeres hadjáratot vezetett. Azonban, amikor észrevette a belső harcokat a magyar trón körül, úgy döntött, hogy hadat üzen Magyarországnak. A szultán seregei ostrom alá vették Nándorfehérvárt 1440-ben, de Thallóczy János vránai perjel eredményesen védte meg az erődöt az oszmán támadók ellen. A következő évben Iszák bég vezetésével jelentős martalócsereget küldött Szerbiába, amit Hunyadi János futamított meg Szendrőnél. Ez a kudarc azonban csak további harcra ösztönözte a szultánt, aki 1442-ben Mezid bég vezetésével indított újabb hadjáratot Magyarország ellen.

A céljuk nem a hódítás volt, hanem a fosztogatás, mivel a seregükben könnyű fegyverzetű harcosok voltak, és az Erdélyi védelem gyengesége miatt könnyebben volt megközelíthető. Újlaki Miklós vajda, aki akkoriban vezette az erdélyi védelmet, nem tudott megfelelően felkészülni Mezid bég támadására, ezért segítségül hívta Hunyadi Jánost. Hunyadi és az erdélyi püspök, Lépes György, 10 000 katona élén megküzdött Mezid bég seregével Marosszentimre mellett. A csata kezdetben magyar sikernek indult, de végül a törökök győztek, és Hunyadi Jánost is majdnem halálra sebesítették.

Hunyadi János visszavonult Gyulafehérvárra a marosszentimrei vereség után, és Mezid bég, ahelyett, hogy követte volna, inkább a nagyobb zsákmány reményében Szeben felé vonult. A szászok erőssége azonban könnyedén visszaverte az első török támadást, és az ostrom időt adott Hunyadi Jánosnak a felkészülésre. Mezid bég úgy gondolta, hogy a jövőben még harcolnia kell a magyarokkal, és arra tett fel mindent, hogy meggyilkoltassa Hunyadi Jánost, mert azt hitte, hogy ez vezet majd a győzelemhez. Azonban Hunyadi János tudomást szerzett erről a tervről, és felhasználta az információt az oszmánok elleni harcban. Az 1442. március 25-i csata előtt Hunyadi János átadta fegyverét és páncélját egy fiatal nemesnek, Kemény Simonnak, majd ő maga a tartalékos nehézlovasok élére állt erős fegyveres kísérettel, míg Kemény Simon jól látható pozícióban harcolt.

Hunyadi János előre látta, hogy a törökök támadása a kiválasztott fiatal nemes ellen irányul majd, és felhasználta ezt a tervet a győzelem érdekében. A csata az 1442. március 25-én a Szeben melletti síkon zajlott, és a törökök a Kemény Simon elleni támadásra koncentráltak. A fiatal nemes azonban hősiesen küzdött, de végül meghalt, és a törökök örömujjongást hallatva rohantak előre. Azonban Hunyadi megtervezett csapdája működött, és amíg a törökök a támadásra koncentráltak, Hunyadi és serege az oszmán tábort foglalta el és bekerítette az ellenséges erőket. Mezid bég serege halálos kelepcébe került, és csak egy része és az egyik alvezére tudott megmenekülni.

Az 1442-es szebeni csata jelentősége nem csak abban állt, hogy Hunyadi János kiváló hadvezéri képességeit bizonyította meg, hanem abban is, hogy az eredményes ellenállás megszilárdította az erdélyi rendek bizalmát a vajda iránt, és lehetővé tette számára, hogy további seregeket verbuváljon a török elleni harcra. Emellett az is fontos, hogy a szebeni csata a török katonai hatalmának korlátozását jelentette, és az oszmánok Magyarországra vonulása a következő évtizedekben számos kudarcot és vereséget eredményezett.

Hunyadi János hadjáratai nem csak Magyarország védelmét szolgálták, hanem az egész keresztény világ számára fontosak voltak az oszmán terjeszkedés megállítása szempontjából. Az 1440-es évektől kezdve a török támadások fokozatosan érintették az egész Balkánt, és az oszmánok elleni harc egyre inkább az európai országok közös ügyévé vált. Hunyadi János példája is mutatja, hogy a török elleni védekezésben fontos szerepe lehetett a helyi vezetők és a nép akaratának, akiknek az összefogása és segítsége nélkül az ellenállás gyakran lehetetlen lett volna.

források rubicon wikipedia arcanum