Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

1907: A magyar vasút fekete éve? 2. rész: Budapest-kitérő állomás

De úgy tűnik, hogy ez nem volt elég a MÁV nagyobb éberségre szólító intelme… Októberben ugyanis egy másik szerencsétlenség borzolta a kedélyeket! Egészen pontosan 1907 október 10.-én 12 óra 38 perckor jelezték Soroksárról, hogy Budapest-kitérőre jön a 903-as számú gyorsvonat, ami egy napi járat, úgynevezett „rendes napi vonat” volt.

Borítóképen: Vonatroncsok az 1907-es Budapest-kitérő pályauvarnál történt balesetnél

Budapest-kitérő állomás

A IX. kerületben a Soroksári-ut és a soroksári Dunaág közt fekszik s kizárólag a Soroksári-ut mentén fekvő gyárak termékeinek felvételére s szükségleteik egy részének leadására szorítkozik. Üzletkörébe esnek a Büchler-féle fűrésztelep, az ásványolaj finomitógyár s a Concordia vegyi szerek gyára.

forrás: Edvi Illés Sándor: A magyar királyi államvasutak és az üzemükben levő helyi érdekü vasutak áruforgalmi viszonyai 1.

Az előző rész:

Miután a Ferencvárosból 12 óra 32 perckor elindult 952-es számú tehervonat nem napi járatban közlekedett, csak akkor, ha sok a szállítás, azaz „szükségleti vonat” volt, és szintén Budapest-kitérőn kellett keresztül haladnia, és Budapest-kitérőn be kellett várnia 903-as gyorsvonatot, miután a szükségleti vonattal szemben elsőbbséget élvezett a napi rendes vonat.

A 952-es számú tehervonat 12 óra 42 perckor érkezett Budapest-kitérő állomásra, ahol a fősínen már ott áll a 953-as számú tehervonat. Ennek okán a 952-as számú vonatot mellékvágányre terelték, a 953-as pedig elindult. Az állomási felvigyázó azt hitte, hogy a 952-es számú vonat meg fog állni, mivel korábban kézi zászlóval le is intették, hogy a házi sínpáron álljon meg, sőt ezt odakiáltotta a felvigyázó a vonatvezetőnek is, aki az egyik poggyászkocsi ajtajában állt a vonaton.

Felborult összetorlódott kocsik Budapest-kitérő pályaudvanál – 1907

Az állomási felvigyázó azt hívén, hogy a 952-es vonat megáll, bement házikójába. Egy kis idő múlva az egyik váltóőr kétségbeesetten jelentette, hogy a 952-es nem állt meg…

Márpedig, ha a 952-es tovább halad, akkor kikerül a nyílt pályára, ahol meg érkezik a gyorsvonat! A felvigyázó ezért megadta a szokásos 3-2-3-2 harangjelet, ami annyit jelent, hogy minden vonat álljon meg a pályán! Bár súlyos volt a helyzet, de nem esett kétségbe, hiszen volt még egy biztonsági tartalék a rendszerben: Budapest-kitérő állomás végén ott volt a 7. számú váltó, és abban volt telefonkészülék! Igen ám, de a felügyelő hiába csengette meg az állomás végén lévő őrbódét, ott senki nem vette fel a telefont…

De még itt sem volt veszve minden, hiszen alapesetben a váltót nem igazították egyenesbe, így a 952-es számú vonat nem ment volna a nyílt pályára, de az itt szolgálatot teljesítő váltóőr bizony egyenesbe állítva hagyta a váltót!

A modony és a mögötte összezúzott vasúti kocsik

A váltóőrnek az egyenesbe állításhoz külön rendelkezést kellett volna kapnia, de ilyen jelzés hozzá nem érkezett! A vizsgálat ezen szakaszában a váltóőrre terelődött a gyanú, így aztán letartóztatták, de hibáztatták a 952-es vonat vezetőjét is, mert elmulasztott hátra tekinteni – holott ez kötelessége lett volna! -, mert akkor bizony észreveszi, hogy a váltóőr, aki jelentette a felvigyázónak a bajt, rohant a vonat után, azt a hátul lévő fékező látta is, de nem volt lehetősége a mereven előre tekintő vonatvezetőt értesíteni!

Meg kell jegyezni, hogy a 7-es váltónál még egy személynek is ott kellett volna lennie, de valamiért ő sem tartózkodott őrhelyén!

A 7-es váltó elsődleges felelőse, a váltóőr vallomásában elmondta, hogy hallotta a vészharang jeleket, így tudta, hogy a 952-es teher elindult, ugyanakkor azt látta, hogy a 952-es olyan sebességgel jön, hogy ha nem hagyja egyenesben a váltót, akkor kisiklik… Márpedig – állította a váltóőr – ha kisiklik a teher, akkor ráesik a fővágányra, és a Sorokság felől, kanyarból érkező gyorsvonat gyakorlatilag fékezés nélkül belerohan!

Ezért úgy gondolta, jobb, ha a váltót egyenesbe állítja, és amikor elmegy mellette a tehervonat, jelez a vezetőnek, hogy álljon meg, aztán pedig a gyorsvonat elé akart futni, hogy annak is jelezze – lehetőleg a kanyarulat előtt! -, hogy álljon meg ő is.

A két mozdony, és a mögöttük összetorlódott és összetört vasúti kocsik

Ehhez azonban az kellett volna, hogy a váltó kinyitásához képest legalább fél perccel később érkezzen meg a 903-as gyors, de sajnos ennyi idő nem volt…

Ez utóbbi mondat is a vallomásból származik, és itt fontos megjegyezni azt, hogy a telefont azért nem vette fel, mert az éppen abban a pillanatban szólalt meg, amikor el kellett döntenie, mit tegyen! Érdekes módon valamiért nem került szóba a másik vasutas, akinek szintén a bódénál kellett volna lennie, ahol a telefon csörgött.

De a hatóságok nem feledkeztek meg róla sem! Viszont valamiért nem találtunk olyan forrást, amiben fellelhettük volna, hogy a másik váltóőr milyen vallomást tett… Lehet, hogy mindegy is, de azt feltételezzük, hogy ő is a másik váltóőrrel együttműködve próbálta meg elkerülni a 952-es teher kisiklását. Ki tudja?

Az mindenesetre tény, hogy a MÁV igazgatósága kiszivárogtatta a vizsgálat eredményét, amiben a 7-es váltó két váltóőrét, valamint a 952-es vonat vezetőjét marasztalták el, őket felfüggesztették állásukból.

A tehervonat mozdonya – ez már a romeltakarítás ideje

Apropó, a 952-es vonat vezetője! Ő azt nyilatkozta, hogy „a kitérő állomáson egy forgalmi altiszt adta meg a jelzést a vonat elindulására”. Ezt az állítást megerősítette a teher segédfékezője is, aki a tehervonat harmadik kocsiján utazott.

Nem lehet, hogy a felvigyázó összekeverte a vonatvezetőt – akit egy poggyászkocsi ajtajában látott! – a segédfékezővel? Nem tudjuk, de azt igen, a 952-es tehert megállásra szólították fel, és a vészharangot is megszólaltatták!

Sajnos nem sikerült megtudnunk, hogy a rendőrség végül milyen döntést hozott, és a MÁV elmarasztalásán kívül ki és milyen büntetésben részesült, de akkoriban azt állították a lapok, hogy a rendőrség nem feltétlenül tudja megállapítani senki bűnösségét sem, mivel a gyanúsítottak ugyan hozzájárultak a katasztrófa kialakulásához, de nem állítható, hogy egyértelműen büntethetők is ezért…

A pálya helyreállítása

Az ügy egyetlen zavaros pontja az, hogy ki menesztette a 852-es tehervonatot – ha egyáltalán volt ilyen -, de talán sokkal fontosabb is, hogy a két halálesettel és két súlyosabb sérüléssel végződött katasztrófa arra mutatott rá, hogy bizony van rés a pajzson, a biztonsági berendezések, és szabályozók nem nyújtanak minden esetben védelmet.

Mindezt annak ellenére is így gondolták akkoriban, hogy – mint az a fentiekből kiderült – több körös biztonsági rendszer működött a pályaudvaron.

Fekete év volt tehát 1907 a hazai vasutak történetében? Nos, akkor biztosan úgy tűnt, de aztán a szakemberek minden bizonnyal tanultak a hibákból, és a vasút biztonsága javult.

Ajánlott Cikkek