1918: Légipostajárat indul!
Az első légi, Bécsbe induló postai szállítmányt 1918. július 4-én délelőtt a mátyásföldi repülőtérről egy előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatot teljesítő, Brandenburg típusú biplán emelte a magasba. A 80 kilónyi postai küldeményt, szám szerint 1820 levelezőlapot és táviratot két zsákban, a két pilóta ülése mögött helyezték el, az út megtétele két óra három percbe telt.
Borítóképen: A mátyásföldi „hangárok” és az ünneplő közönség előtt áll a kép „főszereplője”, az Osztrák—Magyar Monarchiának a világháborúban bevezetett, 200 LE teljesítményű Brandenburg—69 típusú repülőgépe, az akkori pilóták által sokat emlegetett „öreg Brandi” 1918. július 4-én, az első magyar postarepülés napján
Az Osztrák-Magyar Monarchiában, ahol a világ első rendszeres légipostajárata az év márciusában indult Bécs és Kijev között, az ilyen küldemények díjmentesítésére előbb az osztrákok adtak ki három értékből álló sorozatot. A Magyar Posta július 4-én, a Budapest-Bécs légiposta járat indulásának napján bocsátott ki „Repülő Posta” felülnyomással két korábbi, a Parlamentet ábrázoló bélyeget. Az 1 korona 50 fillér és 4 korona 50 fillér címletű bélyegpárt nem lehetett postahivatalokban megvenni, csak a posta tisztviselői ragasztották fel a megcímzett borítékokra vagy levelezőlapokra.
A körülmények nagyon kezdetlegesek voltak, a repülést alig segítette külső berendezés és a gépek műszerezettsége is nagyon alacsony színvonalú volt. Ez törvényszerűen vezetett a hamarosan bekövetkező katasztrófákhoz és ezzel a postajárat megszüntetéséhez.
Még tartott az első világháború, amikor a 150-200 kilométeres sebességgel repülő gépek a Bécs-Krakkó-Lemberg-Kijev, majd az ahhoz három hónappal később csatlakozó Budapest-Bécs szakaszon megindították az ún. „repülő posta” járatot.
A légiposta szolgálat megindítására a rossz vasúti összeköttetés miatt volt szükség. A szolgálatot katonai gépekkel és pilótákkal hozták lére, mivel a postának nem volt repülési tapasztalata.
Az első kísérleti repülést 1918. március 20-án teljesítették, tíz nappal később engedélyezték a polgári levelek szállítását. Április 1-jétől hivatalosan kiadott menetrend szerint indulhattak járatok – hajnalonként egy-egy lestrapált katonai repülőgép szállt fel Bécsben és Kijevben a postazsákokkal.
A Budapest–Bécs közötti menetrendszerű légipostajárat csak rövid ideig, július 23-ig működött, mert július 13-án, majd 21-én is lezuhant a szállítmányt vivő gép, a tragédiában négy pilóta vesztette életét, ezt követően beszüntették az első magyar légiposta repüléseit.
