Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

1921: hetvennel repesztett a magyar versenycsónak!

Bár Karl Benz 1909-ben jegyeztette be védjegyét, azt a háromágú csillagot, amit a mai napig is a Mercedes-Benz gépkocsikon – és még sok minden máson – látunk. A logó jelentése pedig nem más, mint földön, vízen, levegőben, hiszen a márka tulajdonosa, a Daimler cég az autók mellett hajó- és repülőgépmotorokat is gyártott. De igaz ez egy magyar gyártóra is – bár védjegye teljesen más volt!

Borítóképen: A Rex-Lloyd XV. versenycsónak – 1921

Melyik cégre gondolunk? Nos, a Lloyd Automobil- és Motorgyártó egy idő után Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. néven folytatta tevékenységét Aszódon, ahol világrekorder repülőgépeket gyártottak!

A föld és a levegő kipipálva, de hol van itt a víz? Burger Dezső 1914-ben Újpesten alapította meg csónaképítő műhelyét, ami a háború dacára is ebben a formában működött egészen 1918-ig, mikoris…

Bier Henrik, az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár vezérigazgatójának és dr. Halász János igazgatónak kezdeményezésére részvénytársaság alakult Rex-Lloyd Motorcsónakgyár Rt. néven, amely a kis újpesti műhelyt átvéve, az alakulást követően azonnal megkezdte működését.

Ez a hely hamarosan szűknek bizonyult, ezért a Népszigetnek az újpesti öböl felé, eső részén a legmegfelelőbb helyen mintegy 4.000 négyszögöl területet bérelt, amelyen egymás után emelkedtek az egyes műhelyépületek.

A Rex-Lloyd vízicsóknakháza Néhány kész hajóval az előtérben

A gyártelep a parton épült, előtte, a vízen volt egy csónakház a vízen, a csónakokat pedig az öbölben, vagy éppen a nyílt Dunán, azaz helyben lehetett kipróbálni.

A vízi csónakházzal együtt hét épület, a hajóépítő műhely, a hajószerelde, a motor- , szerelő- és kovácsműhely, a gépház, a nagy raktár és az irodaépület álltak a telepen, és volt még három további épület is. Ebben az üzemben készültek versenycsónakok, de 17 méteres motorhajókat is építettek, melyeket szállító-, illetve vontatóhajóként is használhattak, de további felépítménnyel kiegészítve akár yacht is lehetett.

Itt épületek a Rex-Lloyd XIII. típusú versenycsónakok, melyek 6,4 méter hosszúak és 1,5 méter szélesek voltak. Ez a karcsú építés elég nagy sebességet tett lehetővé, de ezzel együtt is 6 személy szállítására voltak alkalmasak ezek a csónakok! Bár úgy igazán csak 1920 után indult be a gyár, de 1921-ben már arról számolt be a sajtó, hogy a gyár területén egyre fogynak a gyártmányok, mert „nagy érdeklődés mutatkozik a kivitelben és teljesítőképességben egyaránt kitűnő „Rex-Loyd“-hajók iránt”.

A „kis” gyár termelt a görög piacra, és több balkáni ország piacaira is.

A Rex Lloyd telepje az újpesti öbölben

Az előbbi mondatban az idézőjel, mert maga az építőműhely épülete 22×12 méter alapterületű volt, ahol két darab 15 méteres, és öt darab 9 méteres hajót építhettek egyidőben.

A gyár készített 7 méter hosszú túracsónakokat is, melyek borovi és tölgyfából készültek, és a beépített 24 lóerős motornak köszönhetően 26 km/h-ás sebességre volt képes. A motort a csónak közepén helyezték el, a csónak többi részén pedig hátul volt két fix ülőhely, oldalt pedig lehajtható ülésekkel szerelték fel, így összesen 7 személy utazhatott rajtuk.

Ez a túracsónak a margitszigeti versenyeken igen jónak bizonyult, hiszen a külföldi gyártmányokat is képes volt maga mögé utasítani.

A Rex-Lloyd hajógyár hajóépítőterme

Ahogy az a képeken látszik, ezek a csónakok bát fából készültek, de mégis meglepő módon szép, íves formájuk volt. Ez az igen jól felszerelt famegmunkáló műhelynek volt köszönhető, ahol szalag- és körfűrészek, gyalugépek működtek, működésüket pedig egy elkülönített kis helyiségben működő két gőzgép biztosította. Ez egyik közvetlenül a gépeket hajtotta, míg a másik a világítást biztosító dinamót hajtotta.

A zárt hajószerelde hasonló méretű csarnokban volt berendezve, ahol – többek között – a Rex-Lloyd XV. nevű versenyhajót is építették, ami csak az alacsony vízállás miatt – megfeneklett és propeller-törést szenvedett… – nem nyerte meg első versenyét, de aztán később már fényes győzelmeket aratott.

A 9 méter hosszú, és 1,8 méter hosszú hajóba akár 180 lóerős motort is beépíthettek, ami lehetővé tette az akár 70 km/h-ás sebesség elérését is!

A Rex-Lloyd hajógyár motorműhelye

A motorműhelyben készültek azok a motorok, melyek esetében sokat átvettek az autók és a repülőgépek motorjaiból, de sokkal robusztusabb felépítésűek voltak, mint a földi- és vízijárművekben alkalmazott társaik. Ehhez igen közel volt az anyagraktár, melyben a gyártás folyamatosságának biztosítására, a megrendelésekhez való rugalmas alkalmazkodás okán minimum 25 darab 20 és 180 lóerő közötti motort tároltak, várva arra, hogy beépíthessék őket.

Ezen túlmenően volt még egy fémmegmunkáló csarnok, egy faraktár, illetve egy irodai célra használt épület is, a gyárban a ’20-as évek elején pedig 120-150 munkás dolgozott, ami azt mutatja, hogy tényleg jól ment az üzlet!

Szóval volt ilyen is 1921-ben: 70 km/h-ás sebességgel a Dunán a magyar motorcsónakkal!

Ajánlott Cikkek