1926: Százhússzal Hatvan felé!
„A túraúton egy majdnem lezárt pálya, minden útkereszteződésnél „Vigyázz“ állásban álló csendőrök, az autók átvonulásának idején az útszélre terelt kocsik, a legpéldásabb rend mindenütt, egyszóval tökéletes rendezés” – írta 1926-ban a Motorsport a Királyi Magyar Automobil Club túraversenyeinek rendezéséről.
Borítóképen: A Rajt-Cél a 6-os kilométerkőnél
Igen ám, de a túraút – ami alapjaiban megfelel a mai Klasszikus autókkal folytatott túraversenyeknek, az 1/100-as ügyességi feladatoknak -, ahol az a lényeg, hogy minél pontosabban az előre megadott idő alatt teljesítsék az autósok a távokat. Márpedig az időket úgy határozták meg, hogy igen kényelmes, és a résztvevők általában a vonatkozó közúti rendszabályok által előírt sebességeket bőven betarthatták.
Viszont az 1926-os Budapest-Hatvan 100 kilométeres országúti sebességi verseny volt – ami az első magyar motorkerékpárbajnokság egyik futama volt! – „nomen est omen” kifejezetten arról szólt, hogy ki tudja gyorsabban teljesíteni a távot! Ehhez képest így írt a sajtó (egy része, amelyik nem volt lekötelezve a rendezőknek…):
„Mit láttunk vasárnap? Biciklisták százai az útvonalon, a versenyt néző automobilisták és motorkerékpárosok tömege, ide-oda cirkálva, hatalmas porfelhőt kavarva, a falvakban hatalmas nézőközönség az úttesten, néhol alig két méter sávot hagyva a szédületes iramban közelgő versenyzőknek, parasztszekerek az útközépen, egyszóval minden eklatáns példája annak, miképpen „nem kell” egy versenyt megrendezni.”
Ennek a versenynek a rendezője egyébként a TTC volt (Terézvárosi Torna Club), magát a versenyt pedig 1926 május 2.-án bonyolították le. Az pedig – így majd’ 100 év távlatából – senkinek ne vegye el a kedvét a verseny további történéseinek megismerésétől, hogy voltak kritikus hangok. Már csak azért sem, mert a meglepően nagy számú nevező között sok ismert személyiség volt!
Összesen 47 indulót jegyeztek fel, köztük olyanokat, mint Kaszala Károly, a híres repülős, aki a háború során is érdemeket szerzett, dr. Feledy Pál, a ’20-as évek nagymenője, ahogy Urbach László is, a Mátra és a Berva motorok tervezője, a Népmotor tesztelője, de ott volt a névsorban a két Méray testvér, ifjabb Horthy Miklós, a kormányzó legfiatalabb gyermeke is, aki ekkor mindössze 19 éves volt, és persze szót kell említeni Puch Jánosról is, aki később a Steyr-Austro Daimler vezérképviseletét látta el, a háború után pedig jelentős szerepet játszott abban, hogy a Csepel megszerezhette a Steyr motorcsaládja és a Steyr 380-as teherautó licenszét.
A verseny tehát azért is megérdemli a figyelmet mind a mai napig, mert a magyar járműipar jeles szereplői közül sokan jelen voltak az indulók között!
A versenyt öt etapon bonyolították le, melyek egységesen 20 kilométeres távot öleltek fel. Ettől függetlenül az azonos helyezésekhez tartozó idők nagy szórást mutattak, mert a távon voltak kisebb dombok, illetve az útminőség sem volt feltétlenül egyenszilárd…
Bár a startnál már reggel hatkor kifeszítették a Record Rex feliratú benzinreklámot a Start felirattal egyetemben, és hétkor már a versenyzők is gyülekezni kezdtek, a reggel 9-re tervezett tajt mégis késett, ugyanis a szervezők nem szabtak nevezési határidőt, mert azt szerették volna, hogy minél többen versenyezzenek, így aztán a későn jötteket is regisztrálni kellett – ez pedig késedelmet okozott…
Végül Gaál Andor a múlt évi verseny győztese és ifjabb Horthy Miklós csak 9:17:15-kor rajtol el. Igen, a versenyzőket párban indították, méghozzá félpercenkénti ritmusban, a szóló gépek után 5 perccel indították az oldalkocsis motorkerékpárokat.
„A startok elég szépen sikerülnek. Feltűnést kelta solo-gépeknél Gaál, Horthy Miklós, Feledy dr., Balázs és Urbach pompás gyors startja, míg az oldalkocsis menőknél Hajós dr. indul el a legszebben. Wein ismét gyújtási zavarokkal küzd, nem kevésbé Kovács Lajos, úgy hogy mindketten megtolva indulnak, meglehetős nagy időveszteséggel. Puch János sem szerencsés az indulásnál és circa egy percetveszt idejéből.”
Az első kontroll-állomás a 18. kilométernél volt, ahol Gaál, Szilágyi, Hild és a Kistarcsánál defektet szenvedett Király Andor már hiányzott, de leginkább Urbach Lászlót hiányolták, aki pedig korábban az Ügetőn nagy versenyt futott.
Az első szakasz kétségkívül leggyorsabb embere a folyton javuló és igen nagy reményekre jogosító ifj. Horthy Miklós volt, aki 588-as OHV Nortonjával szédületes iramban vezette a társaságot. Az útvonalon menté végig ott lévő nézők elmondásai alapján szemmel láthatólag a mezőny leggyorsabb embere volt – így vélték.
Sajnos a nagy tempónak meglett a büntetése. Ifjabb Horthy Miklós hirtelen megingott, azonnal elvette a gázt és megállt. Kiderült, hogy két küllője is tőből kiszakadt, így feladta a versenyt.
Puch János tevékenységei közül az egyik – a háború utánról:
Sajnos nem ez volt az egyetlen szerencsétlen momentum, ugyanis Wein Levente éppen Méray-Horváth Lorántot készült előzni, de a nagy porban nem látott jól, felfutott egy kőrakásra és jobb combját törte. Ugyanitt esett ki Baross is, aki ugyan megúszta ép bőrrel, de motorja olyan szinten rongálódott, hogy kénytelen volt feladni a versenyt.
Az első etapon dr. Feledy volt a leggyorsabb 13:41-es idővel (87,696 km/h átlagsebességgel), őt követte Balázs 14:14-es idővel, majd Kovács Lajos következett.
Ez persze csak az abszolút sorrend, de már ekkor is kategóriákra osztották a gépeket, így természetesen ez a sorrend a kategóriákról sokat nem árult el. De azt tudjuk, hogy a 26-os kilométerkövet, vagyis a verseny első 20 kilométerét a 45 versenyzőből már csak 34-en teljesítették. Ekkorra már Kaszala is kiesett.
Dr. Feledy tehát már itt biztosan vezetett, az oldalkocsisok között pedig különösen Hajós és Kovács teljesítményére figyeltek fel. Jellemző történet a hőskorból, hogy utóbbi egy fordulóban elveszti kontrollját gépe felett, aminek bukás lett a vége, de annak ellenére, hogy az oldalkocsi-utas három fogát veszti a balesetben, szinte azonnal visszaülnek a nyeregbe, és visszaveszik vezető pozíciójukat!
A második etap Gödöllőn és Aszódon vezetett keresztül. Ezen a szakaszon történtekből azt emelhetjük ki, hogy dr. Feledy őrizte vezető pozícióját, mögötte ezúttal a fiatal Kovács Sándor következett egy OHV Ariellel, rajtuk kívül pedig dr. Hajós, Messner, a két Méray testvér – különösen Endre gyönyörű motorozással – szintén igen jó időket futottak. A Méray-fivérek természetesen a maguk gyártotta Méray gépekkel szálltak versenybe.
A harmadik szakasz volt a verseny leggyorsabb szakasza. Aki manapság a régi 3-as úton közlekedik tudhatja, hogy az Aszód és Hatvan közötti 14 kilométeren nagy egyeneseket elnyújtott ívű kanyarok kötnek össze, és ez 1926-ban sem volt másképp! A 46. kilométeren indult harmadik szakasz érdekes volt, ugyanis az 56. kilométernél volt a forduló, ezért 10 kilométert Hatvan, míg másik 10 kilométert Budapest felé teljesítettek a pilóták.
Miután ezen a szakaszon kissé Budapest felé lejt a pálya, a legnagyobb sebességeket visszafelé érték el: dr. Hajós Imre és Kovács Lajos itt 120 km/h feletti sebességet értek el!
És az átlaguk sem nagyon maradt el ettől – a fordulóval együtt sem! -, hiszen Kovács Lajos a harmadik etapot 114,603-as, míg dr. Hajós 113,207 km/h átlagsebességgel teljesítette!
Hogy ezek mennyire kiugró eredmények voltak, az is mutatja, hogy a harmadik dr. Feledy – aki az első két etapon szerzett előnye birtokában feltehetően inkább biztonsági futást produkált – „csak” 100,139 km/h átlagsebességet ért el.
A negyedik szakasz a defekteké volt… (a defekt nem csak a kerekre értendő!) Ennek oka egyrészt, hogy a versenyzők akkor már kezdtek fáradni, másrészt az előző etap gyors tempója által megviselt gépekben – különösen a gumikban! – keresendő. Kovács Lajos oldalkocsis Nortonja szeleptörést szenved, ami elég nagy veszteség lehetett, mert a gép valójában még bejáratós volt.
Akinek sikerült teljesítenie a távot, annak is romlott az ideje. Míg odafelé a versenyzők 80 százaléka 13-19 perc közötti időt futott, addig az ezen a szakaszon ismét leggyorsabb dr. Feledy is csak 15 perces időt ért el, de a versenyzők többsége 20 perc fölötti időeredménnyel abszolválta a 20 kilométeres távot.
Az 1926-os szezon egy másik versenye:
Dr. Hajós Scottja is megsínyli az előző szakasz nagy hajszáját, vize felforr, így azt pótolni kell, Méray-Horváth Endre defektet kap, és amíg kicseréli a kereket félórás hátrányt szed össze, Haupt gyertyái mennek tönkre… Kübeket több kisebb probléma hátráltatta.
Kovács Sándor viszont itt remekül megy, és ha az első szakaszon nem szed össze igen komoly hátrányt, akár még az elsőségbe is beleszólhatott volna.
Az utolsó szakasz szintén egy gyors etap volt, ugyanis itt is éppen Budapest felé lejtett a pálya, és – miután további javítási lehetőség már nem volt – mindenki igyekezett beleadni tudása legjavát. Ezen a távon ifj. Horthy, Messner és Zamecsnik hívta fel magára a figyelmet, de dr. Feledy mindannyiukat maga mögé utasította kiváló motorozásával.
A verseny abszolút végeredménye a következő volt:
De – mint azt említettük – kategória-versenyek is voltak, ezekben pedig a következő eredmények születtek:
500 cm³, szóló motorkerékpárok:
dr. Feledy Pál nyert (ahogy az abszolútban is) 89,241 km/h-ás átlagsebességgel, ami akkor új útvonalrekordnak számított, a második Kovács Sándor lett 67,887, míg a harmadik Schwartz Géza 67,656 km/h átlaggal.
350 cm³, szóló motorkerékpárok:
Franz Messner 79,734 km/h átlaggal első lett, mögötte Kiss Béla (71,076 km/h), és Schmidt Béla (70,713 km/h) végzett.
250 cm³, szóló motorkerékpárok:
Ezt a kategóriát az összetettben harmadik Méray-Horváth Lóránt nyerte 73,575 km/h-ás átlaggal, mögötte ifj. Horthy István (66,629 km/h), és Haupt Károly (656,816 km/h) végzett.
175 cm³, szóló motorkerékpárok:
Ezt a kategóriát magasan nyerte Puch János a maga 62,750 km/h-ás eredményével, hiszen a kategóriában mellette egyedül célba érő Pápai István mindössze 48,212 km/h-ás átlagot tudott felmutatni.
600 cm³ feletti oldalkocsis motorkerékpárok:
Az ebben a kategóriában egyedül beérkező Krausz János 60,862 km/h-ás átlaggal teljesítette a távot.
600 cm³, oldalkocsis motorkerékpárok:
Biller Lajos nyert 67,205 km/h átlagsebességgel, mögötte dr. Hajós Imre (58,643 km/h), illetve Stumesz Lipót (51,143 km/h) végeztek.
350 cm³, oldalkocsis motorkerékpárok:
Winter lászló (54,446 km/h) mögött Kiss István (54,127 km/h) éppcsak lemaradt, azonban ebben a kategóriában többen már nem értek célba.
Hogyan értékelte a kor sajtója a versenyt? Nos, azon túl, amit a bevezetőben leírtunk, és nem éppen hízelgő a verseny szervezésére nézve, nem nagyon volt más ok a fanyalgásra, sőt!
Dr. Feledy Pál időeredménye (1:07:14) űrugrásnak számított az előző évi bajnok, Gaál Andor 1:22:26-os eredményéhez mérten – mindezt pedig úgy, hogy az útvonal rossz állapotban volt, és még csak le sem volt zárva!
Az oldalkocsis versenyzők ezúttal nem teljesítettek jól, ugyanis az ebben a kategóriában győztes Biller Lajos ideje 2 perccel elmaradt az 1925-ös bajnok, Déván István ideje mögött.
A korabeli sajtó hosszasan elemezte a pilóták egyéni teljesítményeit. Mi erről csak egy rövidebb összefoglalót adunk a teljesség igénye nélkül, mert írásunk talán már így is túl hosszúra sikeredett…
A verseny abszolút győzteséről, dr. Feledy Pálról nemes egyszerűséggel csak annyit írtak, hogy nem csak a leggyorsabb, hanem versenyezni is tud, képességei alapján pedig kiküldhető az angol TT-re. Méray-Horváth Lóránt esetében kiemelték, hogy abszolút harmadik helye bizonyította képességeit, de nem csak a versenyzés terén – amit nehezített, hogy majdnem részese lett egy balesetnek, ami kissé visszavetette! -, hanem a motorszerkesztésben is, hiszen saját gyártású motorkerékpárral állt bele a versenybe.
Puch Jánost is meg kell említeni, hiszen rá úgy tekintettek a maga korában, mint aki mindent ki tud venni gépéből, és még akkor is képes a kiváló eredményre, ha nincs szerencséje. Teljesítményét az olasz Faraglia-hoz hasonlították – időeredménye alapján!
Kübek Józsfet egyenesen a nap szenzációjának nevezték, az ő motorja ugyanis a Frohner-Pásztélyi gyárban készült, és kitűnő átlagokat produkált! Megjegyezték:
Kis 346 km³-es gépből kihozni hasonló teljesítményt, nagy szaktudásra és emellett technikai tudásra is vall.
Nos, így indult a gyorsasági motoros bajnokság 1926-ban. Versenyek ugyan már korábban is voltak, de ez volt az első országos bajnokság itteni futama.
