1941: A Csonka Gépgyár új gyárépülete
A Csonka Gépgyár története igen érdekes, hiszen a Bánki Donáttal közös találmánya a porlasztó – más néven a karburátor – feltalálása után Röck István Gépgyárával együttműködésben gyártotta a postai csomagszállító kocsikat, majd 1912-ben eladta kiskocsijának terveit a Magyar Általános Gépgyárnak és abbahagyta az autókonstruktőri tevékenységét.
Borítóképen: A Csonka-féle postaautó eleje és a Csonka Gépgyár utódja, a Kismotor- és Gépgyár homlokzata
És eddig életéből csak a nagyobb eseményeket emeltük ki, de itt nincs vége a történetnek, ugyanis Csonka János tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautómotort és autóbuszt is, de a műszaki irodalomban is tevékenykedett, az első magyar automobil szakszótár megalkotója.
Mindezt úgy, hogy Csonka Jánosnak nem volt diplomája, de érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el!
1924-ben vonult nyugdíjba, de ekkor sem állt meg az alkotómunka! 1925-ben – 73 évesen! – autójavító műhelyt nyitott a Fehérvári úton!
Bár senki nem tudja meddig él, de Csonka Jánosesetében ez az újabb műhely nem volt elkésett dolog, ugyanis 87 éves korában halt meg, így láthatta, hogy felfut a termelés a gyárában, amit akkor már ifj. Csonka János és Csonka Béla vezetett, amikor kiderült, hogy egész egyszerűen nincs több hely a Budafokon bérelt területen…
Szerencsére volt egy lehetőség, amit a haditermelésbe természetesen bevont gyár emg tudott ragadni. Egy Amerikában élő nagynéni, özv. Boross Sándorné amikor 1920-ban Magyarországra látogatott, nagyobb pénzösszeget hozott magával, amelyből – az inflációs pénzromlás elkerülésére – Csonkáék tanácsára a mai Bartók Béla úton egy telket vásárolt.
Ezt a telket még a II. világháború előtt, az ő hozzájárulásával, a Fehérvári út 50. (ma: 44.) sz. alatti telekre cserélték át.
Itt épült fel az új gyárépület, ami aztán nem csak gyártott, hanem komoly figyelmet szentelt a tanoncképzésnek is, hiszen itt folyamatosan 50 tanonc tanulta azon szakmákat, amelyek a gépgyártás és autógyártás területén szükségesek.
A történet – tényleg nagyon zanzásítva ennyi, de van egy komoly bökkenő! Ha ma a Fehérvári út 50., vagy a Fehérvári út 44 szám alatti épületeket megkeressük, abban igazán nehezen fedezhetjük fel a korabeli fotókon és filmhíradóban látható épületeket!
Nem, az épület nem semmisült meg a háborúban – még ha károkat is szenvedett… meg egyes gépeket, berendezéseket lenyúltak… -, viszont nem ott van, ahol azt keressük!
Mi a megoldás? Nos az, hogy az épület valójában nem a Fehérvári úton volt, hanem a mai Prielle Kornélia úton, szemben a Soproni út Prielle Kornélia útba torkollásával!
Ha tehát valaki esetleg szeretné felkeresni a helyet, ahol az új gépgyár működött a háború alatt az az általunk megadott helyen keresse!
És aki azt is meg akarja tudni, hogy a hátul, kersztben lévő, magasabb épület mikorról származik, el tudjuk mondani, hogy az is a háború alatt épült (és látható az 1944-es légifelvételen is):
