1948: Jendrassik György utolsó üzlete a Ganz színeiben

Magyarország argentínai exportjában a Ganz vasúti kocsik mindig kiemelkedő szerepet játszottak. Ennek oka egyszerű volt: csak olyan termékeket lehetett sikeresen exportálni, amelyek kiállták a nemzetközi verseny próbáját.

Borítóképen: Az ArgentinÁllamvasutak 1 m nyomtávú háromrészes Diesel-motoros gyorsvonata a Cordoba—Serrezuela—Catamarca vonal luxus-személyforgalmának lebonyolítására (forrás: Ganz közlemények, 1939)

A Ganz kocsik ezek közé tartoztak, hiszen Európa, Amerika, Afrika és Ázsia számos országának vasútvonalain közlekedtek, bizonyítva a magyar mérnöki tudás kiemelkedő színvonalát. Argentínában 1935-ben jelentek meg először a Ganz kocsik, miután az államvasutak nemzetközi pályázatot hirdettek 34 motorkocsi beszerzésére.

A versenyben többek között angol, német és svájci cégek is részt vettek, de végül a budapesti Ganz gyár nyerte el a megbízást.

Sikere nemcsak a kedvező ajánlatnak volt köszönhető, hanem annak is, hogy az államvasutak főmérnöke, Eduardo M. Juergo európai tanulmányútján megállapította, hogy a Ganz kocsik mindenütt a legjobb eredményeket produkálták, így Argentínában is kiválóan teljesítenek majd. Az első Ganz kocsik valóban nagy sikert arattak, és az államvasutak 1937-től kezdve sorra adták le újabb megrendeléseiket, amelyeket a Ganz pontosan és kifogástalan minőségben teljesített.

1939-ben az államvasutak 10 háromkocsis dízelvonatot és 7 motorkocsit rendeltek, de a háború miatt végül csak négyet tudtak leszállítani.

A sikeres együttműködés eredményeként más vasúttársaságok is rendeltek Ganz motorkocsikat: a Ferrocarril Central Argentine 12 vonatot, a Pacífico vasút 18-at, míg az uruguayi államvasutak 20-at vásároltak.

Így összesen 177 Ganz motorkocsi közlekedett az argentin és uruguayi vasúthálózaton.

Az argentínai vasutak statisztikái szerint a Ganz kocsik jelentősen fellendítették a közlekedést. Például a Retiro–Boulogne del Viso vonalon hatszorosára nőtt az utasforgalom az új szerelvények beállításának köszönhetően. A Ganz járművek gyorsaságban is kiemelkedtek:

1937 húsvétján egy motorkocsi, amelyen Jusil tábornok, az akkori köztársasági elnök is utazott, mindössze 4 óra 10 perc alatt tette meg a Buenos Aires és Mar del Plata közötti 400 kilométeres távolságot.

A háború alatt az export szünetelt, de 1947-ben új tárgyalások kezdődtek az argentínai államvasutakkal.

A megbeszéléseket Jendrassik György, a Ganz vezérigazgatója személyesen vezette, és kedvező kilátásokkal tekintettek a lehetséges megrendelés elé. Az öt évre előirányzott félmilliárd pesós beruházási program várhatóan új megrendeléseket jelent majd a Ganz számára, amely készen áll a lebonyolításukra Buenos Aires-i és Montevideo-i irodáján keresztül.

Az akkori sajtó nem említette, hogy 1948-ban Jendrassik György valójában már nem állt a Ganz szolgálatában. Argentínában volt ugyan, de csak azért, mert egész egyszerűen nem tért haza. A „szemérmes” hazai sajtó ezt nem közölte, de azért voltak árulkodó jelek, ugyanis így írtak a lehetséges üzletről:

„E várható megrendelések lebonyolítására felkészült a Ganz, amelynek buenos airesi irodáját Riesz Ernő igazgató vezeti, montevideoi irodája élén pedig Perczel Ákos igazgató áll.”

forrás: A Jövő naptára, 1948

Jendrassik György kapcsolata ekkor még nem szakadt meg teljesen a Ganz gyárral, és ennek megvolt a maga oka… A szakításra csak azután került sor, hogy 1951-ben egy Magyarországról kiküldött bizottsággal megállapodott abban, hogy hazai szabadalmairól a jövőre nézve lemond.

Ezek után a vállalat (mint állami entitás) már nem érezte fontosnak a kapcsolat fenntartását…

Jendrassik György 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott az egész világon elismert gyorsjárású dízelmotorok feltalálásáért.