Erdély Magyarok a világban Magyarság Történelem

1968 Február 13. – Csíkszereda vs. Székelyudvarhely

Bő fél évszázada a Ceausescu-diktatúra Romániájában, 1968. február 13-án a megyerendszer kialakításakor az utcára vonultak érdekeik védelmében a magyar emberek Csíkszeredában: a diktátor visszavonta Székelyudvarhelyt kijelölő döntését, így az eredeti terveknek megfelelően mégis Csíkszereda lett Hargita megye központja.

Fontos körülmény, hogy ez a megmozdulás a Ceausescu-diktatúra kezdetén, 1968-ban történt. Akkor még kicsit lazább volt a légkör, mint később. Ceausescu 1965-ben került hatalomra, és akkor még egy „szelíd” embernek látszott, nem hozzá kötötték az ’50-es évekbeli megtorlásokat. 1964-ben rengeteg politikai foglyot hazaengedtek, és még voltak emberek, akik hittek a kommunizmusban.

A helyzet megértéséhez még korábbra kell visszamennünk. 1960-ban már megkezdődött a Magyar Autonóm Tartomány átalakítása, akkor jött létre a Maros-Magyar Autonóm Tartomány. 1965-ben Nicolae Ceaușescu lett a Román Kommunista Párt főtitkára, és az új pártvezetés kezdeményezte az ország területi-közigazgatási átszervezését, remélve, hogy a gazdasági és politikai reformmal, valamint az elitcserével hosszú távon megszilárdítja a hatalmát. Az 1950-es években szovjet mintára létrehozott tartományok helyett kisebb, átláthatóbb és könnyebben megszervezhető megyék létrehozását tűzték ki célul. Jó alkalom volt ez arra is, hogy végleg felszámolják a Maros-Magyar Autonóm Tartományt. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy lesz egy nagy székely megye, amelynek Csíkszereda lett volna a központja. De az végül nem jött létre, ahelyett megalakult Kovászna és Hargita megye, és az utolsó pillanatban közölték, hogy Hargita megyének nem Csíkszereda, hanem Székelyudvarhely lesz a központja. Ezen háborodtak fel az emberek, akik az utcára vonultak.

Miért volt fontos Ceaușescunak a Maros-Magyar Autonóm Tartomány felszámolása?Többek között azért, mert az új megyékben és a megyeszékhelyeken Ceaușescu saját emberei kerültek vezető pozíciókba, így megszilárdította hatalmát. Emellett több közigazgatási egység, több megye területéhez került az addig egyetlen tartományhoz tartozó Székelyföld, és mindegyik megyéhez román lakosságú településeket is csatoltak, így felgyorsult a román nemzetiségűek betelepítésének folyamata.

Miért mehetett bele Ceaușescu abba, hogy Csíkszereda legyen a megyeszékhely? Egyebek mellett azért is, mert ezzel maga mellé állította a csíki elitet, de a lakosságot is. Csíkszeredában viszont nagymértékű, erőszakos iparosítás kezdődött. Gyárak épültek, a gyárakba munkaerő, a munkásoknak lakás kellett. Így tulajdonképpen a megyésítés következménye, hogy a város központját lebontották és a régi polgári házak helyett tömbháznegyedeket, kommunista betonrengeteget emeltek, ahova a környező falvakból beköltöző munkások mellett idegenből érkező román nemzetiségűek is betelepedtek. Egyetlen évtized alatt megháromszorozódott a lakosság száma. Tehát utólag jó kérdés, hogy jól járt-e Csíkszereda vagy sem.

Ajánlott Cikkek