Hírek Magyarság Nagyjaink Történelem

209 éve: Megszületett Rózsa Sándor

A leghíresebb betyár a röszkei-szegedi tanyavilágban született 1813. július 10-én. Apját hamar elvesztette, minthogy Rózsa Andrást lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. De úgy tűnik, az alapokat mégis megtanulta tőle…

Borítóképen: Rózsa Sándor Kufstein várában (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Ismeretlen, licenc: közkincs) A kép illusztráció

Első (ismert) bűntettét Kiskunhalas határában követte el. Darabos István gazdától két meddő tehén ellopása miatt 23 éves korában, 1836-ban indult ellene eljárás. Ekkor került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett, és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. Hatvan kitudódott bűnesete ismert. 30 embert, köztük csendőröket ölt meg, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el.

Az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni, de elutasították.

1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány amnesztiában részesítette, és 150 felfegyverezett lovassal szabadcsapatot alakíthatott. Szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak a szabadságharcban!

Rózsa Sándor Szeged környékén csikósnak állt és megnősült. A szabadságharc leverése után el akarták fogni, és bár sikerült elmenekülnie, de megint bujdosni kényszerült. Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója, így elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10.000 ezüst forint vérdíjat tűztek ki a fejére. Sokáig ennek ellenére sem sikerült kézre keríteni, mígnem 1857-ben komája, bizonyos Katona Pál szegedi tanyás gazda kiadta a pandúroknak.

A szabadságharcban való részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt kötél általi halálra ítélték, de nem akartak mártírt csinálni belőle, és végül az ítélet életfogytig tartó börtön lett (Ferenc József aláírta a kegyelmi kérvényt). A büntetést Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt. Itt 1865-ig raboskodott, majd Theresienstadtban, később Péterváradon őrizték. 1868-ban amnesztiával szabadult. Felajánlkozott pandúrnak, de elutasították.

Kiszabadulása után Csonka Ferenc bandájához csapódott. Postakocsikat raboltak ki, de a vasút megtámadásával is próbálkoztak, végül Ráday Gedeon királyi biztos fogatta el Rózsát 1869. január 12-én.

Eddig a bűnesetek, de amiért mégis legendás alakká lett, az Rózsa Sándor egy másik jellemvonása miatt történhetett meg, ugyanis az ő felbukkanásával nyert igazi értelmet a „betyárbecsület” szó. Valódi igazságosztó volt – nemcsak a nép, de a többi haramia között is.

A korabeli források szerint csakis a gazdagoktól vett el, másokkal bőkezűen bánt: elismerését szívesen fejezte ki jutalmazással.

A zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki zsiványcimborái között, magának sosem hagyva többet, mint másnak. Mi több: barátai családját is felkarolta, ha bajba jutottak. Rózsa eredeti mestersége szerint pásztor volt – és lám, később, betyárként sem lett hűtlen szakmájához: komoly karriert futott be, mint „a nép pásztora”.

Alakját idealizálták védencei, mi több: emberfeletti képességek birtokosaként tartották számon. Egyes történetek szerint mérhetetlen varázsereje volt, amellyel boszorkányok ajándékozták meg.

Micsoda élet! Bűnözés és igazságosztás, Szabadságharc és Kufstein várfogsága… Bár emberfeletti képességekkel ruházták fel, az idő rajta is fogott; Egészsége azonban tovább romlott, és 1878. november 22-én gümőkórban halt meg a szamosújvári fegyházban.

Ajánlott Cikkek