Hírek Magyarság Történelem

213 éve: Az utolsó nemesi felkelés

A nemesi felkelés vagy inszurrekció (latinul: insurrectio) a közép- és újkori Magyarország egyik alapvető hadszervezési formája, amely ténylegesen az 1809-es győri csatáig maradt fenn.

Borítóképen: János főherceg (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Leopold Kupelwieser, licenc: közkincs) A kép illusztráció

A katonai intézmény története a 13. századig nyúlik vissza, amikor az 1222., 1231. és 1267. évi uralkodói aranybullák akként rendelkeztek, hogy az ország megtámadása esetén a nemesek személyesen vonulnak hadba az uralkodó zászlaja alatt.

Ez egyfajta kötelezettség volt, ugyanakkor nemesi privilégiumként is felfogható volt, hiszen a nemesek által előállított haderőt az ország határain túl nem vethették be.

Az utolsó nemesi felkelés, a győri csata vagy kismegyeri csata Kismegyeren 1809. június 14. volt – a napóleoni háborúk egyetlen a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete. Bár a minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak, ám Laval Nugent vezérőrnagy téves felderítési adatai miatt jelentősen alábecsülték a francia sereg létszámát.

A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek.

A magyar nemesi felkelő hadsereg parancsnoka Habsburg–Lotaringiai János főherceg volt, aki 1782. január 20-án született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale kastélyban. Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt.

Sok köze nem volt a magyarsághoz, de meg kell jegyeznünk, hogy nem csak felmenői, hanem testvérei között is szép számmal akadtak olyanok, akik beírták magukat történelmünkbe – hol pozitívan, de inkább negatív értelemben…

Ilyenek voltak Ferenc József Károly, aki I. Ferenc néven magyar király volt, vagy éppen Sándor Lipót főherceg 1790-től haláláig Magyarország nádora volt.

Mi okozta a nemesi felkelés bukását? A nemesi erők 21.000 főt számláltak. A Nyugat-Magyarországra benyomult francia reguláris haderők ellen vonultak fel. A sereg, melynek parancsnoka János főherceg, Győr mellett megütközött a franciák 55.000 főnyi hadával.

A nem kellően felszerelt és kiképzett nemesi csapatok a francia tüzérséggel támogatott rohamát nem tudták feltartóztatni, s futásnak eredtek.

E vereség után nem hirdették meg többé a nemesi felkelést, valamint a későbbiekben a nemesi előjogok ellen folytatott harcban ez politikai bizonyítóanyag lett a reformerők számára.

Ajánlott Cikkek