30 év Varsói Szerződés gépei

1985: március 11.-én Mihail Gorbacsov a Szovjet Kommunista Párt főtitkára és a Szovjetunió tényleges vezetője lesz, és ezzel – na meg bizonyos gazdasági okokkal – összefüggésben a Szovjetunió megkezdi a mudzsahedek elleni küzdelem terhét az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság fegyveres erőire hárítani, nyugaton a Schengeni Megállapodást az Európai Gazdasági Közösség egyes tagállamai írják alá, a Greenpeace Rainbow Warrior nevű hajóját bombázták és elsüllyesztették Auckland kikötőjében francia DGSE ügynökök…

Borítóképen: A VSZ tagállamai, 1990

Csak pár eseményt ragadtunk ki ebből az évből, de ezek is erősen rávilágítanak arra, hogy ezekben az időkben mintha teljesen más problémái lettek volna a keleti, úgynevezett szocialista államoknak, mint a nyugati országoknak. Természetesen ez itt Európában volt a leginkább érezhető; a nyugat inkább belső ügyeivel foglalkozott, míg keleten még mindig elsődleges volt a nyugat elleni háború megvívásának legfontosabb eleme, a Varsói Szerződés.

Talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy ebben az évben volt a keleti katonai talán a legerősebb a hagyományos fegyverzetek terén (a nukleáris arzenálokról nem igazán érdemes beszélni, mert az atomfegyverek bevetése egyet jelent a Föld lakosságának teljes pusztulásával – különösen ezekben az időkben), de azt is látni kell, hogy már ekkor is egyre nagyobb volt a technológiai lemaradás a nyugathoz képest.

Egy rövid időrendi összefoglaló a VSZ megalakulásáról, és egyes szervei létrehozataláról:

• 1955. május 11-én Varsóban az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság,a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió kormányfői tanácskozásra ültek össze.
• 1955. május 14-én eredményesen befejeződtek, megszületett a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés.

• A szerződés Alapokmányának 6. cikke írta elő a Politikai Tanácskozó Testület felállítását (1961-ig Bizottság).
• A testület 1956. január 27-28-i prágai ülésén két kisegítő szerv létrehozását határozta el, megalakult az Állandó Bizottság a folyó ügyek intézésére két ülésszak között.
• Ekkor létrehozták a fegyveres erők közös parancsnokságát (Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokság/ EFE főparancsnokság), kinevezték a főparancsnokot, valamivel később pedig a közös fegyveres erők törzskarát.

• 1967. március 17-ét követően jött létre az EFE Katonai Tanácsa. Elnöke a főparancsnok, tagjai a főparancsnok-helyettesek.
• Az 1969. március 17-én elfogadott határozat pontosította az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának és helyetteseinek funkcióit.
• 1976-ban hogy létrehozták a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, amelynek tagjai a tagállamok honvédelmi miniszterei, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnoka és az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnöke.

Természetesen voltak még más szervezeti változások is az idők során, amelyek egyébként nem csak a felsővezetést érintették, de a lényegét tekintve azt látjuk a fentiekből, hogy a Varsói Szerződés szervezete egyre nagyobb, egyre szerteágazóbb lett, azonban a kezdeti „teljes egyetértés, és egyenjogúság” (így olvashattuk ezt a korabeli sajtóban a VSZ működéséről) valójában soha nem valósult meg, már csak azért sem, mert a VSZ haderő legnagyobb részét mindig is a szovjetek adták – miután éppen ők voltak azok, akik nem szerették volna, ha egyes tagországok hadserege, vagy a többi tagország teljes hadereje közelítse a szovjet hadigépezet méretét…

És persze ott voltak a fegyverek, fegyverrendszerek, amelyek nem csak számosságukat tekintve, hanem minőségükben is jelentős változáson mentek át, még ha ez a fejlődés lassabb is volt, mint a nyugat technikai fejlődése. Nézzük, milyen változások voltak 30 év alatt!

Az alább közölt képeken baloldalon mindig az 1955-ös, míg a jobb oldalon az 1985-ös katonai eszközöket mutatjuk be (az utolsó kép kivételével az MH felszerelései):

1955 1985