50 éve írták: „November 7-én adják át az újjáépülő medvei hidat”

Könnyen kitalálható, hogy éppen milyen korszakban volt az ország, az átadás dátuma ugyanis árulkodó. Igen, 1973. április 24.-én azt írta az Építőmunkás – Építők Lapja aktuális száma, hogy november 7.-re – ami nem mellesleg egy másik ország ünnepe volt… – megtörténik az átadás.

Borítóképen: Elkészült és még ebben az évben átadják a II. világháborúban felrobbantott és a most újjáépített medvei hidat – Kelet-Magyarország, 1973. december 22.

A beszámoló rövid, tömör, az itt mutatott kép alatt csak egy rövid felirat olvasható:

„A Ganz-MÁVAG hídgyára és a Hídépítő Vállalat dolgozói építik a Dunán a medvei hidat. A tervek szerint az idén november 7-re adják át a most újjáépülő hidat, amelynek nagy szerepe lesz a nemzetközi áruforgalom lebonyolításában és újabb átkelőhely Csehszlovákia felé a turistáknak.”

medves_lic

Hogy miért kellett újjáépíteni a hidat, arról korábbi cikkünkben írtunk:

És mit kell tudni az átadásról? Nos, az biztos, hogy november 7.-én nem történt meg, ugyanis a Népszava 1973. december 19.-én az alábbiakról számolt be:

„A medvei híd Győrtől 14 kilométerre épült fel. Ezzel újabb határátkelőhely létesült Csehszlovákia és Magyarország között. A hidat a második világháború idején robbantották fel és most újjáépítették. <…> A terhelési próbát szerdán kezdik meg. Ezt megelőzően, ugyancsak szerda reggel, hatósági forgalomba helyezési méréseket is végeznek. A terhelési próbát nagy súlyokkal megrakott teherkocsikkal végzik. Megvizsgálják: annyit hajlik-e le a terhelés következtében a híd, amennyit terveztek. A hidat december 28- án adják át ünnepélyes keretek között a forgalomnak.”

Sikerült a terv? Nos, nem sikerült, de így legalább nem egy másik ország ünnepén került átadásra a tisztán Magyarország költségén épült híd! Íme, idézet a Magyar Hírlap 1973. december 29.-i számából:

„Pénteken a szlovák—magyar határon, Pozsony és Komárom között felavatták a több mint százmillió forintos költséggel újjáépített medvei Duna-hidat. A szalagot a magyar oldalon Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a csehszlovák oldalon pedig dr. Jaroslav Podzinek szövetségi közlekedési miniszterhelyettes vágta át a magyar és a csehszlovák himnusz hangjai közepette. Az avatóünnepségen képviseltették magukat mindkét ország illetékes területi párt- és állami szerveinek vezetői.”

Azon túlmenően, hogy szlovák határról írni akkoriban nem biztos, hogy veszélytelen cselekedet volt, végül megtudhatjuk, hogy a terhelési próba sikerült, és így megindulhatott a szigorúan ellenőrzött (!!!) forgalom. És ha már veszély; az, akinek a felelősségét megállapították, annak tárgyában, hogy nem sikerült a “nagy ünnepre” átadni a hidat, feltehetően sokkal veszélyesebb helyzetben találta magát, mint az újságíró…