Hírek

64 Vármegye – 14. Csanád vármegye

Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. Tehetünk ellene. Első körben az 1921 XXXIII. törvényt kell hatályon kívül helyezni, ezután léphetünk tovább. Ezek nem üres szavak ezt mindekinek meg kell értenie. Addig viszont lássuk mivel tartozik nekünk Európa. Lássuk a 64 történelmi vármegyét egyenként. Csanád vármegye.

Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében. A vármegye területe jelenleg nagyobbrészt most is Magyarországhoz, kisebbrészt Romániához tartozik. Északról Békés vármegye, keletről Arad vármegye, délről Torontál vármegye, nyugatról pedig Csongrád vármegye határolta. Központja Makó volt.

Csanád vármegye egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatóak. Legfontosabb folyói: délen a Maros, északon a Száraz-ér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.

Csanád vármegye nevét Csanád vezérről, Ajtony legyőzőjéről kapta. Területe a megalapítás korában a mainál sokkal nagyobb volt, magába foglalta Temes, Torontál, Arad, Krassó, Keve és a későbbi Csanád vármegyéket. A török hódoltság időszakától eltekintve megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban a vármegye egésze román megszállás alá került, és bár a románok az egész vármegyére igényt formáltak, csak Nagylak és környéke került a trianoni békeszerződés következtében Romániához.

Az el nem csatolt rész 1923-ban egyesült Torontál vármegye és Arad vármegye Magyarországon maradt részeivel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, melynek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között. Egy 2017-ben indoklás nélkül hozott országgyűlési határozat alapján 2020. június 4-én Csongrád megye felvette a Csongrád-Csanád megye nevet.

A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.

  • A lakosság száma 1857-ben 94 443 volt. Közülük 79 443 magyar (98,50%), 850 német (0,33%),4 120 szlovák (1,11%), 96 görög (1,11%) anyanyelvű volt.
  • A lakosság száma1910-ben a vármegyének összesen 140 007 lakosa volt, így Csanád vármegye területe volt az egyik legsűrűbben lakott a Magyar Királyságon belül. Az etnikai összetétel a következő volt:
  • 103 242 (73,74%) magyar
  • 17 274 (12,31%) szlovák
  • 13 982 (9,98%) román
  • 3981 (2,84%) szerb
  • 1182 (0,84%) német

A magyarok a vármegye minden járásában többségben voltak, kivétel volt a Nagylaki járás, ahol a románok és a szlovákok alkottak többséget. A szerbek a Battonyai járásban éltek, míg a németek elszórtan.

A vármegye lakosságából 71 610 római katolikus, 25 234 kálvinista, 18 384 lutheránus, 4520 görögkatolikus, 16 567 ortodox és 3254 zsidó

Ajánlott Cikkek