Magyarság Történelem

64 Vármegye – 18. Fejér Vármegye

Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. Tehetünk ellene. Első körben az 1921 XXXIII. törvényt kell hatályon kívül helyezni, ezután léphetünk tovább. Ezek nem üres szavak ezt mindekinek meg kell értenie. Addig viszont lássuk mivel tartozik nekünk Európa. Lássuk a 64 történelmi vármegyét egyenként. Fejér vármegye.

Fejér vármegye (németül: Komitat Weißenburg; latinul: Comitatus Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Fejér megye területe nagyrészt megegyezik vele. Északról Komárom vármegye, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, délről Tolna vármegye, nyugatról pedig Veszprém vármegye határolta. Központja Székesfehérvár volt.

Északi részén a Vértes, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.

Fejér az egyik legöregebb volt a Magyar Királyság vármegyéi közül, a 11. század elején alapították. A Duna-Tisza közén fekvő egykori Solt-széket, ami azelőtt Fejér vármegye része volt, a 17. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták. Ezt követően határai évszázadokon át alig változtak.

A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés során viszont Enyinget és környékét Veszprém megyétől Fejérhez.

1891-ben a vármegyének összesen 222.445 lakosa volt, ebből:

  • 190.660 (85,7%) magyar
  • 26.077 (11,7%) német
  • 2.924 (1,3%) szlovák
  • 2.103 (0,9%) szerb

Ajánlott Cikkek