Épített örökség Magyarság Történelem

64 Vármegye – 20. Győr Vármegye

Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. Tehetünk ellene. Első körben az 1921 XXXIII. törvényt kell hatályon kívül helyezni, ezután léphetünk tovább. Ezek nem üres szavak ezt mindekinek meg kell értenie. Addig viszont lássuk mivel tartozik nekünk Európa. Lássuk a 64 történelmi vármegyét egyenként. Győr vármegye.

Győr vármegye térképe

Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Északról Pozsony vármegye, keletről Komárom vármegye, délről Veszprém vármegye, nyugatról Sopron vármegye, északnyugatról pedig Moson vármegye határolta. Központja Győr volt. Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) (Duna, Rába, Rábca, Marcal).

Győr vármegye domborzati térképe

Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike. Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná. Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is. 1177-ben említik először a ma minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét. 1185-ben III. Béla magyar király egy oklevele utal a létező győri várispánságra. A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fennmaradtak.

Székesfehérvár 1543. évi török elfoglalása után a vármegye Győrtől délre eső területe török hódoltsági terület lett. 1593-ban a vármegyében 493,5 porta 859 adózó családfővel, 1594–1598 közt a vármegye teljesen török kézen volt. Az 1611-es nemesi összeírás szerint a vármegyében: 147 nemes jogállású személy, ebből 10 egyházi személy, vagy testület. 20 győri armalista (birtok nélküli) nemes, 41 bajcsi és bácsai prediális (egyházi) nemes, 30 falusi kisnemes, 4 rác nemes. 1616-ban történik első említése az alszolgabírói tisztségnek. 1619-ben a vármegye lakossága Győr város nélkül 150,25 porta, kb. 15 000 fő. 1623-ban keletkezett első adat a táblabírói tisztségre. 1681-ben Győrben 123 armalista, a vármegyében 15 predialista nemes, és 31 falusi kisnemes volt, 1715-ben pedig a vármegyében 8 nemes, 1517 jobbágy, 418 zsellér, összesen 1943 háztartás. Ebből 1911 magyar, 32 német háztartás. 1719-ben Győr város nélkül a vármegye lakossága kb. 13-14 000 fő. 1785–1790 közt II. József magyar király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.

Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

A napóleoni háborúk során, 1809. augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, francia megszállás alá került. 1888-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 109 493 fő, területe 1381,11 km². 1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia része lett. 1920-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 90 839 fő, területe 1397 km².

1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

A vármegye összlakossága 1910-ben 136 295 fő volt, ebből:

  • 133 569 (98%) magyar
  • 2044 (1,5%) német
  • 682 (0,5%) szlovák és horvát

Ajánlott Cikkek