Erdély Magyarság Történelem

64 Vármegye – 23. Háromszék Vármegye

Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. Tehetünk ellene. Első körben az 1921 XXXIII. törvényt kell hatályon kívül helyezni, ezután léphetünk tovább. Ezek nem üres szavak ezt mindekinek meg kell értenie. Addig viszont lássuk mivel tartozik nekünk Európa. Lássuk a 64 történelmi vármegyét egyenként. Háromszék vármegye.

Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Nevében a hármas szám arra utal, hogy területén korábban három különálló székely szék, Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék terült el, amelyek aztán 1562-ben egyesültek. Jelenleg Románia része, egykori területe a mai Kovászna, Brassó és Bákó megyék között oszlik meg.

Háromszék vármegye térképe

Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, középen a Bodoki-hegység északon a Nemere-hegység, keleti részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok, déli részén a Bodzai havasok: a Szilonhavas, a Tatárhavas és a Csukás (havas) határolta. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy.

Háromszék vármegye domborzati térképe

Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.

Háromszék vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre a megszűnő Háromszékből és a szintén megszűnő Felső-Fehér vármegyéből idecsatolt néhány községből.

Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

A háromszéki falvak közül Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581-ben írásban is megörökített falutörvénye.

A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, 1940-ben területének nagyobbik része négy évre visszakerült Magyarországhoz, 1945-től újra Románia része.

A mai romániai megyerendszer 1968-as létrejötte óta területének nagy része Kovászna megyéhez, néhány település Brassó megyéhez tartozik, míg Sósmező s 1000 km2 a Keleti Kárpátokból a moldvai Vráncsa és Bákó megyéhez került.

Háromszék vármegyének 1880-ban 125 277 lakosa volt, ebből 83,5% magyar, 12,3% román. 1910-ben 148 080 lakosa volt, ebből 83,4% magyar, 15,5% román.

Ajánlott Cikkek