Épített örökség Magyarság Történelem

64 Vármegye – 27. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye

Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. Tehetünk ellene. Első körben az 1921 XXXIII. törvényt kell hatályon kívül helyezni, ezután léphetünk tovább. Ezek nem üres szavak ezt mindekinek meg kell értenie. Addig viszont lássuk mivel tartozik nekünk Európa. Lássuk a 64 történelmi vármegyét egyenként. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképe

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (németül: Komitat Jaß-Großkumanien-Sollnock, latinul: Comitatus Jazyga et Cumania Maior et Szolnokiensis) közigazgatási egység volt 1876 és 1950 között a Magyar Királyság alföldi részében. A mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja szintén Szolnok volt.

borítókép: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címere

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye domborzati térképe

Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe az Alföld része volt.. A vármegye területe mindenhol síkság, északról dél fele lassan mélyült el. A tengerszint fölötti magasság mindenhol 87-120 méter között változott. Fontos folyói a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Körös, a Berettyó voltak. A vármegye éghajlati szempontból igen száraz, forró nyarak is enyhe telek voltak.

Északról Heves vármegye, keletről Hajdú, Bihar és Békés vármegyék, délről Békés és Csongrád vármegyék, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1876-ban alakult meg a Hármas kerület két alkotórészének, a Jászságnak és a Nagykunságnak, illetve az addig Heves és Külső-Szolnok vármegye déli felét alkotó egykori Külső-Szolnok vármegyének az összevonásával. A trianoni békeszerződés nem érintette a vármegye területét. Az 1950-es megyerendezés során a megye területe kis mértékben módosult: a Tiszától bal partján fekvő, addig Heveshez tartozó Tiszafüred és környéke Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett és néhány község kölcsönös átcsatolásával kiigazították Békés megyével közös határát.

A vármegye lakossága a 19. század vége felé ugrásszerűen kezdett nőni:

  • 1870-ben 258 553 lakosa
  • 1881-ben 278 443 lakosa
  • 1891-ben 318 475 lakosa
  • 1896-ban 318 553 lakosa volt

Nemzetiségi szempontból 1896-ban:

  • 315 387 (99%) magyar
  • 1567 (0,5%) német
  • 977 (0,3%) szlovák
  • 622 (0,2%) egyéb

Ajánlott Cikkek