Magyarság Történelem

64 Vármegye – 30. Komárom Vármegye

Borítókép :Komárom vármegye címere

Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. Tehetünk ellene. Első körben az 1921 XXXIII. törvényt kell hatályon kívül helyezni, ezután léphetünk tovább. Ezek nem üres szavak ezt mindekinek meg kell értenie. Addig viszont lássuk mivel tartozik nekünk Európa. Lássuk a 64 történelmi vármegyét egyenként. 30. Komárom vármegye.

Komárom vármegye térképe

Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. 2934 km²-es területét a trianoni békeszerződés során a Duna mentén Csehszlovákia (1392 km²) és Magyarország (1442 km²) között osztották fel. Központja Komárom volt.

Komárom vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen találhatóak kisebb hegyek. A Duna két partján elterülő síkság a Kisalföld része, délen a Vértes hegység egyes csoportjai emelkednek. Keletről a Koltai-dombság és a Gerecse, délkeletről a Vértes alkotta természetes határát, a Csallóközben a Csiliz-patak Győr, a Határ-kanális pedig Pozsony vármegyétől választotta el. A vármegye folyókban igen gazdag: a Duna, a Vág, sőt a Nyitra is átfolyt a vármegyén, valamint tavakban is igen gazdag volt (Öreg-tó, Kerek-tó).

Komárom vármegye domborzati térképe

Északról Nyitra vármegye, északkeletről Bars vármegye, keletről Esztergom vámegye, délről Fejér vármegye, délnyugatról Veszprém vármegye, nyugatról Győr vármegye, északnyugatról pedig Pozsony vármegye határolta.

Komárom vármegye a 11. században jött létre, öreg vármegye volt. Bár Komárom várának első fennmaradt említése késői a várispánság átalakulása nemesi vármegyévé sokáig eltartott. A nemesi közgyűléseket Győr vármegye nemességével együtt tartották. Átmenetileg az első különálló nemesi közgyűléseket a 14. század második felében tartották (például 1369-ben Koppánymonostoron). A 15. században mindkét nemesi vármegye ismét együtt tartotta közgyűléseit Tatán. Később ismét külön Komáromban ültek össze. Mátyás király idejétől kezdve ott tartották a független bírósági üléseket is. A török veszedelem után a környező vármegyék (Esztergom, Fejér és Pilis) szabadon maradt részeit is Komárom vármegye igazgatta.

Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből

1919-től Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia területét gyarapítják. 1938-ban a Duna folyótól északra fekvő területek is visszakerültek Magyarországhoz. Ekkor az egész Csallóközt a vármegyéhez csatolták, de 1945 után újra Csehszlovákia része lett. 1950-től a déli része a vármegyének egyesült Esztergom vármegye területével, így jött létre a mai Komárom-Esztergom megye. 1996-tól a Szlovákiához tartozó terület nagy része a Nyitrai kerület Komáromi és Érsekújvári járásához tartozik, Nagymegyer és Ekecs pedig a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásához.

A vármegye összlakossága 1910-ben 326 835 fő volt, ebből:

  • 138 758 (86,1%) magyar
  • 11 205 (7,3%) német
  • 8 643 (6,1%) szlovák

A magyarság 10 évi szaporulata 19 791 fő, vagyis 14,3%. A magyarul beszélők száma 149 184 fő.

1910-ben a hitfelekezeti eloszlás:

  • 122 356 római katolikus (68,2%)
  • 46 197 református (25,7%)
  • 5292 ágoston evangélikus
  • 4739 izraelita

A vármegye lakosságának túlnyomó része magyar nemzetiségű volt. A szlovák és a német lakosságot a 18. században telepítették be a török pusztítás utáni újbóli benépesítés során. Az Udvardi járásban 5 szomszédos falut (Komáromszemere, Kisbaromlak, Komáromcsehi, Kolta, Jászfalu) és Újgyallát lakták szlovákok, a déli részen pedig Tardost és a mai Oroszlány területét.. A németek elsősorban a megye déli részének falvaiban (Baj, Tarján, Vértestolna, Felsőgalla) éltek.

Ajánlott Cikkek