Épített örökség Felvidék Magyarság Történelem

64 Vármegye – 38. Nyitra Vármegye

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus NytriensisNitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.

A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emellett a Nyitra, Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Délkeleti részén a Zsitva is érintette. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.

Pozíció a Magyar Királyság térképén

Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal. A 16. század végén nagy pusztítást vitt véghez a török a Nyitra völgyében. 1598-ban 17909 ház adózott, míg 1600-ban már csak 12140.

1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. A monarchia fennállásának végén a mai nyugat-szlovákiai területen a magyarság felülreprezentált volt a választójoggal bírók körében, azonban más vármegyékhez hasonlóan itt még így sem került fölénybe a magyarság. A kőből vagy téglából épült épületek a vármegyében 70% felett voltak, és az utolsó évtizedekben magas volt a természetes szaporulat, melyet a belső migráció csak fokozott. 1920-tól Csehszlovákia része.

Domborzati térkép (1887)

Az első bécsi döntés értelmében 1938 őszén a vármegye déli része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövidéletü Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az első bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett.

1996-tól (szlovákiai megyerendezés) az egykori vármegye területének nagy része a szlovákiai Nyitrai kerülethez tartozik.

Az egykori Nyitra vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:

  • 324 664 szlovák (70,96%)
  • 100 324 magyar (21,92%)
  • 27 937 német (6,10%)

Ajánlott Cikkek