Épített örökség Magyarság Történelem

64 Vármegye – 8. Békés Vármegye

Mennyit veszített a Magyar Nemzet az ország az öntudat, a családok szinte fel sem lehet mérni, de egy számvetést érdemes elkészíteni , mennyi is maradt. Akkor amikor nyugaton értetlenül állnak amikor egy magyar a sérelmeire hívatkozik jó ha tud az a magyar mire hívatkozni. Trianon nem örök mert csak azt veszítjük el amiről önként lemondunk. Tehetünk ellene. Első körben az 1921 XXXIII. törvényt kell hatályon kívül helyezni, ezután léphetünk tovább. Ezek nem üres szavak ezt mindekinek meg kell értenie. Addig viszont lássuk mivel tartozik nekünk Európa. Lássuk a 64 történelmi vármegyét egyenként. Békés vármegye.

Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Békés megye területe nagyrészt megegyezik vele. Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Bihar vármegye, délkeletről Arad vármegye, délről Csanád vármegye, délnyugatról pedig Csongrád vármegye határolta. Központja Békés, Gyula, majd pedig Békéscsaba volt. A népnyelvben Békésország-ként is előfordul

Az egykori vármegye teljes területe síkság. Legfontosabb folyói a Körösök, Berettyó, Hortobágy-Berettyó és a Száraz-ér.

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején valószínűleg a Csolt nemzetség birtokaira alapozva.

A vármegye neve megegyezett egykori székhelyéével, Békés városéval, amelyet az itteni földvárban székelő Békés nevű ispánról neveztek el. A tatárok betörése idején azok közé a területek közé tartozott, amelyek a háború miatt néptelenedtek el. A 14. századtól egyre inkább Gyula lett a vármegye székhelye.

Az ország 1541-es három részre való szakadása után egy ideig a Keleti Magyar Királyság része volt, 1566-ban a gyulai vár elestével átkerült a közvetlen török irányítás alá. Az 1699-es karlócai béke értelmében szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállása alól. 1703-tól 1711-ig a terület a kurucok irányítása alatt volt. A 18. század második felében szilárdult meg a béke országszerte, ekkor kezdődött el az Alföld újranépesedése (benne Békés vármegyével is).

Az 1848-as események nem különösebben érintették a vármegyét. Bár a lakosság részt vett a szabadságharcban, de mivel a vármegye területén sem nagyobb város (nagyobb mint Gyula vagy Békéscsaba) nem volt, sem stratégiai fontosságú település, ezért nem zajlottak csaták a területen. Az 1867-es Kiegyezés után a terület gyors fejlődésnek indult: megépítették az első vasútvonalakat a vármegyében, ezek fellendítették a két lényegesebb település, Gyula és Békéscsaba gazdaságát, de fellendülést hoztak a vármegye többi részének is.

1919-ben román megszállás alá került a terület, amely 1920 márciusáig tartott. Az 1920-as trianoni békeszerződés területileg érintetlenül hagyta a megyét, de az addig az ország szívében levő vármegye hirtelen az ország peremére került. Arad és Nagyvárad elvesztése miatt Békéscsabának és Gyulának át kellett vennie az átcsatolt egykori városok szerepét. 1944 októberében került szovjet megszállás alá. A második világháború után a Csehszlovákiával kötött lakosságcsere-szerződés értelmében kitelepítették vármegye szlovák lakosságának egy jelentős részét, akiknek helyére felvidéki magyarok érkeztek főként a Csallóközből. Békés vármegye az 1950-es megyerendezés értelmében szűnt meg, egykori területét összevonták két csanádi, egy bihari, egy szolnoki, illetve egy csongrádi járással, így alakult ki a mai Békés megye.

  • A lakosság száma 1857-ben 202 097 fő volt. Közülük 156 741 magyar (77,56%), 1 386 német (0,69%), 30 278 szlovák (14,98%), 13 378 román (6,62%), 314 görög (0,15%) anyanyelvű volt.
  • A lakosság száma 1880-ban 229 757 fő volt. Közülük 152 877 magyar (66,54%), 6 611 német (2,88%), 53 517 szlovák (23,29%), 5 347 román (2,33%) anyanyelvű volt.
  • A lakosság száma 1910-ben 298 700 fő volt. Közülük 218 051 magyar (73%), 5974 német (2%), 65 714 szlovák (22%), 5974 román (2%) anyanyelvű volt.

Ezenkívül található volt a vármegyében egy rendezett tanácsú város, Gyula, amihez 1918-ban Békéscsaba, 1946-ban pedig Orosháza csatlakozott. 1948-ban azonban a városok száma 2-re csökkent Békéscsaba törvényhatósági jogú várossá nyilvánítása miatt, így a továbbiakban az nem tartozott Békés vármegyéhez.

Ajánlott Cikkek