90 Éves a Lakihegyi adótorony

Címsor: Az 1920-as évek rádióantennáinak fejlődése: Történet egy innovációs utazásról

Bevezető: A Kezdetek

Gondoltad volna, hogy az 1920-as években a rádióantennák fa vagy acéltornyokra szerelt ernyők, esetleg T és L alakú huzalok voltak? Ez a történet bemutatja, hogyan fejlődött az antenna-technológia egyszerű szerkezetektől a modern technológiáig.

Az Első Lépések: Amerikai Innováció

A rádiózás hajnalán, az Egyesült Államokban valósultak meg az első önsugárzó antennatornyok, ami egy jelentős előrelépés volt. Ezek a tornyok új típusú sugárzási karakterisztikával rendelkeztek, ami jobban elterjedt a levegőben és csökkentette a jelzavarokat.

A Világ Színpadán: Nemzetközi Fejlődés

Nem csak Amerika volt élenjáró ezen a területen. Az angol BBC laboratóriumában és a német Telefunken mérnökeinél is zajlottak kísérletek, és hamarosan Európában is megjelentek az új típusú antennák, például Ausztriában és Magyarországon.

Különbségek és Innovációk

Érdekes, hogy a bécsi és a budapesti torony között jelentős különbségek voltak. Magyarországon a Lakihegyi torony egyedülállóan félhullámhosszúságú volt, szemben a bécsi negyedhullámhosszú toronnyal.

A Nevetéstől a Sikerekig: Magyari Endre Története

Magyari Endre, egy magyar mérnök, már 1924-ben felvetette az önsugárzó antennatornyok ötletét, de kezdetben kinevették. Azonban a későbbi években ő lett az egyik kulcsfigura ezen a területen, különösen a Lakihegyi rádióadó tervezésénél.

A Technológia Elterjedése és Hatása

1933-ra a technológia annyira fejletté vált, hogy Magyarországon egy 120 kW-os, középhullámú nagyadót építettek, ami jelentős mérföldkövet jelentett a rádiózás történetében.

A Térerősségmérések Fontossága

Gondoltad volna, hogy egy antennatorony hatékonyságát térerősségmérésekkel is ellenőrizhetjük? Kecskeméten végzett mérések szerint egy félhullámú önsugárzó antennatorony 100 kW energiával érte el az ideális térerősséget, míg más típusú antennák több energiát igényeltek. Ez azt mutatja, hogy a Lakihegyi “szivar alakú” Blaw-Knox antenna nemcsak innovatív volt, de energiatakarékos is.

Magyari Endre és a Kivitelezés Kihívásai

A lakihegyi torony kivitelezésénél Magyari Endre a gyártásellenőrzés és az építésvezetés felelőse volt. Az amerikai tervek felülvizsgálata és a magyarországi szélviszonyokhoz való alkalmazkodás jelentős mérnöki kihívást jelentett.

Innovatív Megoldások az Építkezésen

Az építkezés során több újítást is bevezettek, mint például a felvonó a munkások számára, ami jelentősen megkönnyítette a munkát. Ezen felül, az acélszerkezet négy élén végigvezetett vörösréz sodronyok biztosítottak jobb árameloszlást.

Hazai Büszkeség: Magyar Mérnöki Teljesítmény

A torony kivitelezése és tervezése jelentős magyar mérnöki munkát tükröz. A torony anyaga nagyrészt hazai gyártmány volt, és a MÁVAG építőgárdájának munkája is kiemelkedő volt.

A Torony Technikai Jellemzői

A torony súlya 230 tonna volt, míg a talpszigetelőre nehezedő nyomás 480 tonna. A torony szerkezete és a tartókötelek kialakítása is mérnöki zsenialitást mutat.

Világrekordok és Nemzetközi Összehasonlítás

A torony magassága, bár nem érte el a tervezett 314 métert, mégis világrekorder volt az építésekor. Több hasonló Blaw-Knox rendszerű torony létezik a világon, de a lakihegyi volt a legmagasabb.

Történelmi Kontextus: Nemzetközi Korlátozások Hatása

A torony magasságának korlátozása mögött esetlegesen nemzetközi politikai okok is állhattak, hasonlóan a németországi korlátozásokhoz, amelyek a Kőnigs Wusterhauseni állomást érintették.

Címsor: A Lakihegyi Antennatorony Túlélte a Háborút és Újraépült: Egy Monumentális Műszaki Csoda Története

A Háborús Károk és a Torony Ledőlése

1944-ben a második világháború pusztításai elérték a Lakihegyi antennatornyot is. A szovjet csapatok elől visszavonuló német hadsereg romboló osztaga parancsot kapott a torony felrobbantására, ami végül a torony ledőléséhez vezetett.

Az Újjáépítés Kezdetei és Kihívásai

1946-ban kezdődött meg az újjáépítés, amely során a torony maradványainak jelentős része még felhasználhatónak bizonyult. Az építési munkálatokat a MÁVAG munkásai végezték, Szalay Dénes vezetésével.

Tragikus Baleset és Az Újjáépítés Folytatása

1946 nyarán a félig kész toronynál tragikus baleset történt, amikor egy segédmunkás lezuhant. Ennek ellenére az építés folytatódott, és 1946 decemberében befejeződött.

A Rádióadás Újraindulása és a Torony Jellemzői

Az újjáépített torony súlya körülbelül 225 tonna lett, és a talpra nehezedő nyomás mintegy 420 tonna. 1946-ban az antennát újra használatba vették, egy 50 kW-os Telefunken adóval.

A Torony Műszaki Fejlesztése

1967-ben jelentős technikai fejlesztéseket hajtottak végre, beleértve egy új adó telepítését és a torony villám-védelmének kiépítését. Ezek a fejlesztések lehetővé tették, hogy az adóállomás zivatar idején is működjön.

Magyari Endre Tudományos Kísérlete

1961-ben Magyari Endre egy különleges kísérletet szervezett: a napfogyatkozáskor mérte a lakihegyi antennatorony kilengését. A műszert 500 méterre helyezték el a tornytól, és a mérés kimutatta, hogy a torony elmozdult a Hold felé az együttállás idején. Bár Magyari elmélete nem bizonyult helytállónak, a kísérlet tudományos érdeklődést váltott ki.

A Mérés Újraélesztése

1999-ben, egy teljes napfogyatkozás alkalmával, egy lelkes társaság, köztük mérnökök és tudósok, újra megismételték a mérést, sikerrel reprodukálva a korábbi eredményeket. Az eseményről Gobbi István fizikus és Neuberger Béla mérnök számoltak be.

A Torony Megmenekülése

1983-ban a Lakihegyi torony ismét veszélybe került, amikor a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága úgy döntött, hogy a karbantartási költségek miatt lebontatja a tornyot. Azonban a Híradástechnikai Egyesület tagjai és a Postamúzeum muzeológusai tiltakozásukkal elértek valamit: a toronyt védett műszaki emlékké nyilvánították.

A Torony Történelmi és Műszaki Jelentősége

A torony megmentése azoknak a régi szakembereknek köszönhető, akik részt vettek a háború utáni újjáépítésben vagy ismerték a torony történetét és egyedülálló tulajdonságait. Ez a döntés biztosította, hogy a torony továbbra is része maradjon a magyar műszaki és rádiózás történetének.

A torony áll, mára a világon egyedüli képviselője a Blaw-Knox rendszernek és jellegzetes rombusz alakja ma is jelképe a magyar rádiózásnak.

forrás rádiomuzeum