Magyarság Nagyjaink Történelem

A beszállítói termelés feltalálója: Tarnóczy Gusztáv Gazdasági Gépgyára

„E föld egy darabját hajdan karddal szerezték meg őseink, de azt megtartani csak munkával lehet. A munkának legjutalmazóbb és legnemesebb neme az ipar. Miért is kerüli tehát ezt mégis annyira a magyar?” – Tarnóczy Gusztáv mondása. Ez inkább egy politikus mondásának érződik, és nem is áll távol az igazságtól. i mégis inkább azt kívánjuk bemutatni, hogy a mondásnak megfelelően miket állítottak elő a gépgyárban.

Borítóképen:

Előbb azért mégis kell egy kis élettörténet is, hiszen így válik érthetővé a bevezetőben idézett mondás, és így válik érthetővé, hogy miért is vágott bele a vállalkozásba az 1834-ben, Nyitra vármegyében, Alsólelócon született nemes.

Tanulmányait otthon és a pozsonyi Akadémián végezte, 1861-ben tiszteleti főjegyzője lett Nyitra vármegyének.

1861-ben tanulmányútra ment külföldre. Beutazta Németországot, Svájcot, Franciaországot, Angliát, Hollandiát, Belgiumot, Németországot, végül Oroszországon át tért vissza Magyarországra. Ezek után még Olaszországot tanulmányozta és 1867-ben kiadott röpiratot Magyarország kiegyezkedésének némely önkénytelen akadályai címmel:

A röpirat

Ezek után érdekes módon Tarnóczy a Deákpárthoz csatlakozott s mint politikus annak a hivatásnak élt, melyre szülei szánták. A boszniai okkupáció idején kilépett a pártból és visszavonult a politikától.

A politikai pályája után érlelődött meg benne a gondolat, hogy gazdasági géptelepet nyit, amit tett követett: 1881-ben meg is nyitja a telepet. Pontosan tudta, hogy a magyar gazdák olyan változatos tájakon folytatják tevékenységüket, hogy ahhoz igencsak sokféle gépet igényel. Ezért tanulmányozta a különböző gyártók termékeit, és ezeket kínálta aztán telepén.

A Tarnóczynál forgalmazott Hornsby-féle kis csuplakészlet

Volt itt francia, angol, sőt amerikai mezőgazdasági eszköz is, ami bizony szép hasznot hozott a forgalmazónak, mivel igencsak szép számmal tudta eladni a termékeket a gazdálkodóknak.

Egy idő után azonban már nem elégedett meg más gyártók termékeinek forgalmazásával, hanem ő maga is belekezdett egyes mezőgazdasági és tűzoltó készülékek gyártásába. De ezt nem a szokott módon tette!

A gépgyár Hercules nevű fecskendője

Bár elég komoly műhelyei voltak, az egyes eszközöket tulajdonképpen csak végszerelték, hiszen Tarnóczy az akkori időkben nem megszokott módon az egyes alkatrészeket specialista hazai iparosokkal gyárttatta le, tőlük szerezte be.

Tarnóczy-féle vízszállító kocsi, ki falus fecskendő, Omma fecskendő, házi fecskendő

Ha jobban belegondolunk, ez a ma ismert beszállítói rendszerű termelés egyik első példája, ami akkoriban nem igazán volt megszokott!

Sajnos az is kiderült, hogy miért… A vállalkozás hamarosan csődöt jelentett, mert a modell egy idő után nem működött. Ugyanis a beszállítók nagy része kisiparos volt, és amikor nagyobb megrendelést kellett (volna) teljesíteni, egész egyszerűen nem tudták elég gyorsan előállítani a szükséges mennyiséget, raktárra meg nem gyárthattak, annyi tőkével sajnos nem rendelkeztek…

Ettől még – vagy éppen ezért! – fontosnak tartottuk, hogy bemutassuk a történetet, és a gépgyár által előállított termékekből párat.

Ajánlott Cikkek