Hírek

A “bolondok adója” a lottó ma ünnepli születésnapját

Tíz esztendővel az első hazai totó után újabb sorsjátékkal tehették próbára szerencséjüket hétről-hétre a magyarok: hatvanöt esztendővel ezelőtt, 1957. március 7-én tartották meg Magyarországon az első lottósorsolást.

1957. január 17-én bízta meg Kossa István pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztárat a lottó megszervezésével, amit az állami bevételek növelése és a lakosság hangulatának javítása érdekében vezettek be.

Az első nyertes, a családi számokkal játszó Ring Sándorné volt, aki 684 000 forinttal gazdagodott a megfelelő öt szám beikszelésével. A lottó történetének első két évtizedében a szerencse kegyeltjei sok esetben nem pénzt, hanem tárgynyereményeket, illetve – több találat esetén – gépkocsit, lakást, sőt, üdülőt kaptak – mindössze 3 forint 30 fillérért.

Az 1957/4. számú pénzügyminiszteri rendelet a tiszta genovai rendszert vezette be Magyarországon, vagyis 90 számból ötöt kellett megtippelni, két találattól pedig a nyeremény már garantált volt.

Nyilvános Lottohúzás

A Magyarországon lottó néven ismert játék közvetlenül a kora újkori Itáliához, a Genovai Köztársasághoz kötődik a legszorosabban, mivel az 1957-ben bevezetett „ötös lottó” a városállamban kialakult szabályokat alkalmazta. Magyarországon 1762-ben, Pozsonyban és Temesváron jelent meg a lottó, majd 1770-ben Budára, később Erdélybe is megérkezett a nálunk „lutri” néven ismertté váló szerencsejáték.

A lottó diadalmenete ugyanakkor nem folytatódhatott a végtelenségig: a parlamenti padsorok közül és a szociáldemokrata pártból mind többen kritizálták a lutrit a közerkölcsökre gyakorolt káros hatása miatt, így 1897-ben törvény rendelkezett az osztálysorsjegy bevezetéséről, ami a Horthy-korszak végéig csábította a mesés pénznyereményre váró játékosokat. A második világháború után a sporteredményekre vonatkozó totó terjedt el Magyarországon, mígnem az 1956-os forradalom leverése után Kádár János és a rendszert konszolidáló szocialista pártelit úgy gondolta, hogy hangulatjavító intézkedésként ismét bevezeti a lottót.

1959-ben 1 millió, 1964-ben pedig már 2 millió forint fölé kúszott a várható nyeremény értéke, napjainkban pedig már milliárdos összeggel kecsegteti a játékosokat. Az ötös lottó 1957 után több évtizeden keresztül monopóliumot élvezett a magyarországi szerencsejátékok terén; a végnapjait élő szocialista kormányzat csak 1988-ban határozott a hasonló elven működő hatos lottó bevezetéséről, a rendszerváltás után pedig lassan a nyugaton népszerű kenó, és számos más, különféle szabályok szerint működő sorsjáték is meghódította hazánkat.

Stefkó Krisztina

(forrás: rubicon.hu, fotók: szerencsejatekgaleria.hu, lottohirek.hu, video: youtube.com)

Ajánlott Cikkek