A Budaörsi repülőtér nagyhangárjának építése
Bár a Budaörsi repülőtér építésének gondolata már 1931-ben felvetődött, a gazdasági helyzet okán mégis csak 1935-ben indulhatott meg az építkezés. A tervpályázat két nyertese Bierbauer Virgil és Králik László lettek, a két eltérő tervet a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket. A végső tervben végül Bierbauer elképzelése valósult meg inkább.
Borítóképen: A Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (Maszovlet) Liszunov Li-2P típusú repülőgépei a hangárban – 1946
Bár a forgalmi épület is kiváló alkotás volt a maga korában, mi most mégis a nagyhangárral foglalkozunk, ugyanis az a korabeli Európa legnagyobb ilyen célú épületének számított!
Ha kicsit visszalépünk a történetben, el kell mondanunk, hogy a budaörsi helyszínt azért választották, mert a város innen jól megközelíthető volt, és azért is, mert a Mátyásföldi reptér immár nem bírta el a forgalmat, műszaki berendezései már nem számítottak korszerűnek, a fogadóépülete is sokáig csak egy fabarakk volt. Már ekkor megkezdődött a kutatás egy új nemzetközi repülőtér helyének a kijelölésére, amely később aztán Budaörs lett.
Bár több szakember is ellenezte, végül 1935. április 11-én megszületett a döntés a kormány részéről, hogy itt létesülhet meg az új közforgalmi repülőtér.
Mik voltak az ellenvetések? Nos, azt ugyan elismerték, hogy közel van a belvároshoz, vasúttal is jól megközelíthető, és a természeti környezet is igen szép, de ez a szépség bizony veszélyeket rejt magában:
A környező dombok és hegyek azonban inkább veszélyt jelentettek repülésbiztonsági szempontból, a talajadottságok pedig szintén kedvezőtlenek voltak.
Miért esett mégis Budaörsre a választás? Nos, abban az időben már voltak olyan fejlettek a kommunikációs és navigációs berendezések, na meg a repülőgépek irányíthatósága is sokat fejlődött, így a világ más országaiban is voltak hasonló, vagy éppen sokkal rosszabb adottságok mellett épült és működő repülőterek.
A korra jellemző, hogy ha már váltottak Mátyásföldről Budaörsre, akkor nem aprózták el a dolgot, olyan repteret akartak létrehozni, ami biztosan és sok ideig ki tudja szolgálni a polgári repülést. Ez ugyan igaz, hogy azóta Ferihegyen megépült a repülőtér, és aztán azt még tovább is fejlesztették – Budaörsön már régen nem férne el -, de a maga korában a Budaörsi reptér igen modern és nagy repülőtérnek számított. És persze a hangárt ehhez kellett méretezni!
A hangár 12 darab nagy utasszállító repülőgép egyidejű befogadására alkalmas. Alaprajza nagyjából derékszögű négyszög, 140,54 x 41,30 m belső méretekkel.
A belső méretek tehát hozzávetőleg másfél futballpályának felelnek meg és ezen a területen mindössze egyetlen helyen van támasztóoszlop a tetőszerkezet számára!
Az egyik hosszanti oldalon van a két kapunyílás. Szélességük egyenként 66,6 m. Az épület rövidebb oldalain a főhomlokzat mellett egy-egy kiugró fülke van a kapuszerkezet kiszolgálására. A hátsó hosszanti oldal mentén, annak csaknem teljes hosszában 7,0 m széles és 5,0 m magas toldaléképület húzódik végig. Ez műhelyek, raktárak stb. elhelyezésére szolgál. A tető egyetlen ferde síkfelület, melynek legmagasabb része a kapuk fölött van és innen lejt hátrafelé kb. 5.3%-kal. A tetőszerkezet alsó síkjának magassága a padlóvonal fölött 8,0 méter, szerkezeti magassága a kapuk fölött 5,3 méter, a hátsó homlokzatnál 3,1 méter.
A nappali fényt az üvegfalak nyújtják, amelyek a főhomlokzaton a kapuk fölött rendelkezésre álló teljes magasságot elfoglalják, az oldalsó és hátsó homlokzatokon a padlóvonal fölötti + 6 0 m-nél kezdődnek és 4,5 m magasak. A kb. 140 m hosszú épület három közbülső helyén hőtágulási hézagok vannak. Ezek, az eredeti tervek szerint, az épület egész keresztmetszetén végig mentek, tehát nemcsak a tetőszerkezeten, hanem a hátsó homlokzat falán és a toldaléképületen keresztül is.
Kivétel természetesen a főtartó, mely megszakításnélküli szerkezet.
Külön említést érdemel az a körülmény, hogy az összes acélszerkezetek nem szegecseltek, hanem hegesztettek. A varratok villamos ívhegesztéssel készültek.
A hangár elkészülte idején hazánk legnagyobb hegesztett acélszerkezete volt!
Azt pontosan tudjuk, hogy ma már léteznek sokkal nagyobb csarnokok is, de abban már nem vagyunk biztosak, hogy a ma épülő hasonló szerkezetek megérik azt a kort, amit a bemutatott hangár…
