Erdély Hírek

A csíksomlyói búcsú korlátozások és incidensek nélkül zajlott le

Közben a román hivatalos szervek Trianon napját ünneplik, a nackópatrióták pedig hergelnek, akit lehet. írja a foter.ro

A világjárvány lejártát követően, valamint az utóbbi időben ismét egyre feszülő magyar-román viszony közepette remek hír, hogy ismét mindenféle korlátozások, továbbá incidensek nélkül zajlott a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata Csíksomlyóban.

Hit, nemzet, keresztény kultúra, béke a nyeregben

A nyereg a járványt megelőző megszokott látványt nyújtotta szombat délelőtt: becslések szerint több százezer ember gyűlt össze és békében, áhítattal fordította lelkét a pünkösdi ég felé.

Az idei búcsú szónoka, Udvardi György veszprémi érsek szomszédban zajló háború árnyékában érthető módon a ferences rend jelmondatára építette beszédét: Béke és jóság! A békét nem elég áhítani, a békét teremteni is kell. Mindannyiunknak.

Közben persze egyebekről is szót ejtett az érsek úr. Például a keresztény identitás, kultúra forrásáról, jelentőségéről:

„Krisztushoz tartozásunk, keresztségünk ténye adja meg identitásunkat, jelöli ki azokat az örök értékeket, amelyek biztos pontként vannak jelen életünkben, amelyektől nem akarunk sem eltérni, s amelyeket nem akarjuk sem alkuba bocsátani, sem látványosan, vagy kényelemből, gyengeségből, észrevétlen lemondani. Ez a halálunkat jelentené. De mi élni akarunk.”

Meg az új ember ideájának mindenkori csapdájáról:

„Mi hisszük: Jézus Krisztus tanítása, parancsai megtartása nélkül meggyengül az ember, elveszíti örömét, rossz döntéseket hoz. Végső soron elszakítja magát az Élet Istenétől, magától az élettől. Kitalálhat magának új törvényt, odébb rakhatja a mezsgye kövét, álmodozhat maga teremtette új teremtményekről, új emberről, maga alkotta új rendről, a szép új világról, az életet nem tudja megnyerni, csak vesztes lehet. Még akkor is, ha ez a kreatúrája a tömeg szerint gondolkodónak, élőnek nem tűnik veszélyesnek, pusztítónak.”

Meg a népek közti egyetértés lehetséges útjáról:

„A keresztség segít érteni, értelmezni, értékként tekinteni a néphez, a magyar nemzethez tartozásunkat. Így sem a nemzet gondolatának az elvetése, megvetése, sem a szélsőséges mások fölé helyezése – nem a mi gondolatunk. Hiszen a minden nemzet újjáteremtés szerinti ajándékát magában egyesítő egyházban, a saját kultúránkban ismerjük föl az embert, a világot, de magát az Istent is. Ahogyan mi ismerjük az Istent úgy egyetlen más nép sem.”

A hegyeken túl (és innen) Trianont ünneplik a hivatalos emelvényeken

Valószínűleg egy karosszékből (bár jól megülve a szuverén nemzeti nyerget) érkezett ugyanezen a napon Lucian Romașcanu művelődési miniszter Trianon napi üzenete, amely nyilván egészen másról szól.

A véletlen úgy hozta, hogy idén pünkösd szombatja ismét egybeesik a nemzeti összetartozás napjával, amikor is – 2010 óta – a magyar nemzet megemlékezik a számunkra katasztrofális eredményekkel járó trianoni döntésről. A román fél tíz évig várt a szimbolikus ellenlépéssel: Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök 2020. november 18-án írta alá a Trianon-ünnepnapra vonatkozó törvényt. A világjárvány az ilyen irányú ünnepségeknek is betett, de idén már szabad a gazda, lesz is jó pár vonatkozó akció.

Romașcanu miniszter úr üzenetében bevallja, hogy ezen a napon elnémul a meghatottságtól, de ugyanakkor kijelenti: ez a nap a román nemzet akaratának és a nemzeti identitásnak a tükre. A mai napot a román hadseregnek, a kiváló román diplomatáknak, továbbá a szövetséges hatalmaknak köszönhetjük, akik felismerték a történelmi pillanatot. Így, ebben a sorrendben. Mi úgy tudjuk, hogy a sorrend épp fordított volt, de ez mit sem változtat a hivatalos román nemzeti diskurzuson.

A nackópatrióták a maguk részéről hergelnek, mert másképp nem lenne okuk a létezésre

George Simion AUR-társelnök és parlamenti képviselő a maga részéről biztosította híveit, hogy a szombati szent nap nem marad akció nélkül. Mint Facebook-oldalán epésen megjegyezte, ő lesz az egyetlen román pártelnök, aki jelen lesz Gyulafehérváron, amint jelen volt a minap az Úz-völgyében is. Mert más pártelnökök csak Brukenthalt (mondjuk, az ő szobra Nagyszebenben van) és Bethlen Gábort mennek oda bámulni.

Mi a nackóbundás politikus úr terve? Hát az, hogy szombat délután elmegy Gyulafehérvárra és állít egy keresztet, mégpedig azon a helyen, ahol az 1784-es parasztfelkelés két vezérét kerékbe törték. Igaz, hogy van ott már egy obeliszk, de Simion urat ez az apróság nem zavarja, ami a szándékát illeti.

forrás és teljes cikk foter.ro

Ajánlott Cikkek