Vélemény Vélemény-cikkeink

A dollár és a háború

Ne ijedjen meg senki, ezúttal biztosan nem fogunk nagyon mély elemzést adni arról, hogy miként is hozza meg a háború a dollár diadalát, és hogy ezzel miként szórja szét az Egyesült Államok saját inflációját a világon, csak egy egyszerű ábrát mutatunk be, és azt mondjuk el, mit is jelent mindaz, amit az ábra mutat.

Borítóképen: Az EUR-USD keresztárfolyam 2013 és 20022 között (forrás: saját ábra a tradingeconomics.com adatai alapján)

Ehhez a borítóképet ajánljuk, és első körben az azon feltüntetett időpontokat ajánljuk a kedves olvasó figyelmébe!

2014. március 10.:

A kelet-ukrajnai háború 2014. március elején kirobbant fegyveres konfliktus Ukrajna keleti részén, amely a 2014-es ukrán forradalom és az Euromajdan mozgalom tevékenysége nyomán oroszbarát és kormányellenes csoportok tüntetéseivel kezdődött a Donyecki és a Luhanszki területen.

2015. február 12.:

2015. február 12-én német–francia közvetítéssel egy második tűzszüneti megállapodást fogadtak el a harcoló felek Minszkben, amelynek 13 pontja számos módosítással járt a szeptemberi egyezményhez képest. Ez tulajdonképpen egy tűzszüneti megállapodás a felek között.

2022. február 24.:

A 2022-es orosz-ukrán háború 2022. február 24-én vette kezdetét, amikor Oroszország hadműveletet indított. Ez a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta, illetve a legnagyobb eszkaláció az orosz–ukrán háború 2014-es kezdete óta.

Figyeljünk oda! Mindkét esetben azonos a történet; a dollár jelentősen erősödött ez euróhoz mérten!

Ahogy minden más devizával szemben is! Ez alól 2022-ben csak a rubel volt kivétel, hiszen a rubelért adott gáz, és egyéb orosz monetáris intézkedések okán jelentősen megnőtt a rubel iránti kereslet. De ez csak azért következett be, mert egy addig nem alkalmazott eszközhöz nyúltak az oroszok.

Mi történik, ha a dollár erősödik? Van pár következmény, mi csak a lényegesebbeket említjük:

  • A világ összes más devizájának gyengülése azt eredményezi, hogy a dollár-alapon kereskedett termékek (így a gáz, az olaj, vagy a mezőgazdasági termékek – ugye ismerős termékkör mostanában?) ára minden más devizával rendelkező ország számára megdrágulnak.
  • Ezzel szemben az dollárt nemzeti fizetőeszközként is tartó Egyesült Államok számára olcsóbbak lesznek a termékek.
  • A két előzőből következik, hogy az Egyesült Államokban mérsékli az árak növekedését a dollár erősödése, míg a többi országban felgyorsul a pénzromlás üteme – az USA szétteríti saját inflációját a világban.
  • Az USA által exportált termékek drágulnak, és ilyenek – láss csodát! – a gáz, az olaj és a gabonafélék is!

Van még jópár más következmény is (aranytartalék felértékelődése, fokozatos kamatvágások stb.), de mi itt és most kifejezetten arra koncentrálunk, hogy miért érdeke Washingtonnak az erős dollár a fent említett termékek körében.

Nos, a válasz sajnos egyszerű, és egyben kegyetlen! A gáz, az olaj és a gabona olyan alapvető szükségleteket elégít ki, ami miatt bármilyen áron meg kell ezeket vásárolni!

Ezzel tehát egyrészt az Egyesült Államok kiszipkázza a pénzt a világ más országaiból, másrészt viszont a globálisan rendelkezésre álló erőforrásokból még nagyobb szeletet hasít ki megának.

Szóval miért van az orosz-ukrán háború? Putyinék miért találták ki a rubelért-gázt rendszert? Miért ilyen drága a gabona? Miért ilyen magas az infláció?

Nem, azt azért nem hisszük el, hogy az euró-dollár keresztárfolyam véletlenül alakult úgy, ahogy azt az ábra mutatja, és abban sem hiszünk, hogy az abból következők is csak véletlenül álltak elő! Sajnos azt kell mondjuk, ez egy terv pontos végrehajtásának az eredménye…

Ajánlott Cikkek