A fekete sereg visszavette a némettől, a török 100 év múlva lerombolta…
Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomit szikláin áll. 1236-ban zalai várföld néven emlegetik a források: Rezy terra castensis de Zala. A korabeli források szerint IV. László király Rezi uradalmát elcseréli Tomaj nembéli Tibával annak boldogkői uradalmáért. Tőle fegyverrel ragadta el Pécz nembéli Apor. A várat valószínűsíthetően a falu tulajdonosai, Apor és Lukács építethette, bár néhány helyen valószínűsítik, hogy a lakótornyot a Tátikát is építtető Zlaudus veszprémi püspök emeltethette.
Borítóképen:
A XIV. század elején a Kőszegieké a vár, tőlük 1321-ben Károly Róbert seregei ostrommal veszi el. Rezi várát ilyen néven először 1378-ban említi először oklevél – ekkor adományozta I. (Nagy) Lajos király a várat összes tartozékával együtt Lackfi István nádornak.
A „csere-vár”:
1397. febr. 27-én Zsigmond király Lackfi István nádort hűtlenség miatt lefejeztette a Kőrösi gyűlésen. Összes birtokát elkobozták. 1399. jan. 17-i levelében Zsigmond utasította Rezi és Tátika királyi várnagyait, hogy a keszthelyi polgárokat régi szabadságaikban ne háborgassák. 1401-ben Eberhart zágrábi püspök és testvére kapták adományba. 1415-ben Tátikával egyetemben még az ő tulajdonukban van, de a püspök halála után visszaszáll a koronára.
1421-ben 10.000 arany forint fejében Zsigmond elzálogosítja a várat és uradalmait Medvei János zágrábi püspöknek és Medvei Rudolfnak. Tőlük 1427 júniusában hatalmaskodások miatt elveszi és gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozza (pl.: 1423-ban Zsigmond utasítja Gersei Pető Jánost, Zala vármegye főispánját és Tátika vár várnagyát, hogy Bothka Péter rezi várnagy ellen járjon el, aki Szánthó mezőváros (Zalaszántó) királyi polgárait és hospeseit háborgatta.
1440-ben a Pethők I. Ulászlót támogatják Erzsébet királyné ellenében, ezért az utóbbi Zágorhidai Gyögynek adományozza Rezi várát is, de ténylegesen soha nem birtokolta.
1450-ből fennmaradt egy oklevél, miszerint gersei Pethő László és Pető Tátika és Rezi birtokaik után lucrum Camere (kamara haszna) fejében 1 pint bort kell adózzanak (galéria).
Mátyás király halála után Miksa császár trónkövetelőként fellépve megszállja a Dunántúl jelentős részét. Rezi vára is a németek kezére kerül. Kinizsi Pál foglalta vissza 1491-ben (ez volt a híres fekete sereg utolsó hadjárata). Ez után a várat jelentősen megerősítették.
Pethő János Rezibe költözését Keszthely 1548-as felégetése utánra tehetjük. 1550-ben már források is igazolják. A török időkben a népes Pethő család egyik részének Rezi volt a menedéke, a másik felének Tátika.
Rezi először 1550-ben került veszélybe, mikor a törökök Veszprém felől Tátikáig, Sümegig nyomultak előre, de ostromra nem került sor. Az 1554-es török rablóhadjárat végig pusztította a Balaton északi részét, így valószínűleg Rezit is támadták. A várat 1555-56 körül királyi parancsra megerősítették (3 méterrel megemelték az udvar falait, így azok kb. 9 méter magasak lettek).
Rezi végvárrá válása Hegyesd 1561-es eleste után következett be.
1561. ápr. 18-a előtti napokban a törökök váratlanul megjelentek Tátika és Rezi alatt, de a környék feldúlása során a várakat nem ostromolták. Hegyesd 1562-es visszafoglalása után a veszélyezettség csökkent. Giulio Turco 1571-72-es felmérése során a várat még jó állapotban láthatjuk.
1571-ben a gersei Pethő család úgy határozott, hogy az eddigi 12 helyett csupán 5 darabontot tartanak fenn Rezi várában, hiszen komoly harci szerepe nem volt. A család anyagi hanyatlása után pedig fenntartása nagy gondot jelentett, ezért a várat sorsára hagyta. Lehetséges, hogy a szomszédos Tátika 1589-es ostromakor pusztult el.
Egy 1592-ben kelt oklevélben már “dirutis castris Rezy”, azaz rombadőlt Rezi várról olvashatunk…
Annak ellenére, hogy ez már testvérek között is 430 éve volt, a vár látogatható, hiszen 2012-ben megtörtént a vár rekonstrukciója.
