Hírek

A Fekete Várostól a Hegedűs a háztetőnig – Bessenyei Ferenc 

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

1919. február 10-án látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen. Sokáig ő volt a szülei egy szem gyermeke, az anyuka kedvence, aztán még négy fiútestvére született (Zoltán, Ottó, Dezső, István). Mivel jóval idősebb volt, az öccsei külön világot alkottak. A kis Ferike imádott focizni – kapus volt legtöbbször – és jól tanult, aztán 16 éves korában összedőlt az addigi békés világ, az édesapja ugyanis váratlanul öngyilkos lett.

A gondtalan gyermekkor egyszeriben véget ért, a legidősebb fiú lépett elő családfenntartóvá, Szegedre is azért mert, hogy pénzt keressen. Itt lett hivatásos színész, majd a miskolci társulatnál az első nagy szerelem is rátalált 23 éves korában. A kolléganőjébe, Szederkényi Anna színésznőbe habarodott bele, akivel aztán két évvel később, 1944-ben már Budapesten kötött házasságot. A II. világháború alatt Bessenyeinek nem volt félnivalója, a katolikus vallása védelmet adott, ám így is majdnem végzetesen alakult a sorsa, csak a szerencsének köszönheti, hogy az utcán sétáló embereket begyűjtő szovjetek nem vitték el szibériai kényszermunkára.

A tehetsége hamar utat tört magának és a Nemzeti Színház színésze lett, ahonnan azonban a háború végén az új vezetés szó nélkül eltanácsolta. A magánélete viszont stabil volt, 1946-ban a felesége ikerlányoknak (Zsófia és Katalin) adott életet. Mivel a Nemzetitől eltanácsolt fiatal színész társulatról társulatra járt, a kis családja mindenhová követte. Sok köszönet viszont nem volt benne, mivel egyszobás albérletekben laktak, s a színháznál keresett pénz szinte semmire sem volt elég. Aztán 1950-ben ismét a Nemzeti tagja lehetett és beindult a karrierje.

Számtalan filmben kapott szerepet, szinte egész nap dolgozott, esténként pedig egyre többször maradt kint az éjszakába, a színészkollégákkal engedte ki a gőzt. Ekkoriban lett szerelmes a nála tíz évvel fiatalabb, későbbi ismert színésznőbe, Váradi Hédibe. Egy évig tartott a bujkálás, aztán Bessenyei elköltözött otthonról és Váradival kötött össze az életét. Vibráló, nagy szerelem kerekedett a kapcsolatból, ekkor úgy tűnt, egy életre szóló vonzódás. Közben Bessenyeit – aki sosem rejtette véka alá a véleményét és a színházban is sokszor kiengedte a hangját – egyre többet kritizálták pártvonalon. Nem csak azért mert az első feleségétől el sem vált és úgy élt a fiatal Váradival, hanem azért is, mert rendszeresen szót emelt a Nemzeti színészeinek gyatra javadalmazása ellen.

Csak a direktor Major Tamásnak köszönheti, hogy nem lett baja. Major, aki amúgy mélyen hitt a pártban és sok színész karrierjét törte kerékbe, valamiért nagyon kedvelte Bessenyeit és megvédte a pártházban. Az 1956-os forradalom alatt viszont már ő is látta, Bessenyei védhetetlen. A színész ugyanis Sinkovits Imrével együtt a Bem-szobornál szavalt, és a forradalmi bizottságban is helyet kapott. Mindezért később meghurcolták, egy ideig a színháztól is eltiltották.

Váradi Hédivel végül csak 1961-ben kötötték össze az életüket hivatalosan, de milyen a sors, két év múlva már el is váltak, Bessenyei ugyanis újfent szerelmes lett. Nem sokkal később a harmadik felesége lett a mindössze húsz éves színésznő, Lugossy Zsuzsa, akitől 1966-ban egy kislánya született, Juli. A gyermek megérkezése után nem sokkal viszont a zabolátlan színész ezt a kapcsolatot is felrúgta a fiatal Béres Ilona kedvéért. Bessenyei talán a szerelembe volt szerelmes, hiszen sokáig nem tudott egy helyben megmaradni. Aztán Béresnél megtapasztalhatta, milyen az, ha szakítanak az emberrel. Szívére is vette, sokáig haragudott rá.

Aztán Bessenyei szép lassan megszelídült. A színházban és a filmvásznon számtalan szerepet kapott, a magánéletében pedig fordulópontot jelentett, hogy megismerte Élthes Esztert, a negyedik feleségét. 1980-ban mondták ki a boldogító igent. A 61 éves Bessenyei Eszter mellett lett a lovak szerelmese, Pilisborosjenőn, később pedig Lajosmizsén lett birtokuk, ahol lovak és kutyák vették őket körbe. Békében és nagy szeretetben éltek. A színész fiatal korában mindig is egy jó autóról álmodott (volt Wartburgja és Volgája is), és immár azt is megtehette, hogy Mercedesszel járjon.

A nagy termetű, mackós, mély hangú színész, aki a nők kedvence volt, végül szép kort megélve, 2004-ben, 85 éves korában hagyott itt minket. Az utolsó szívdobbanásánál a felesége, Eszter is ott volt az ágyánál.

források ujsagmuzeum, wikipedia arcanum youtube

Ajánlott Cikkek