Vélemény Vélemény-cikkeink

A feltörekvő gazdaságok megfojtása

A G7-ek jövő heti találkozója előtt Franciaország és Németország arra szólította fel partnereit, hogy támogassa a globális minimum adó bevezetését. Az ötlet nem újkeletű, de most a franciák és a németek úgy látják, hogy Biden támogatásával sikerre vihető a javaslat. A cél az lenne, hogy a vállalatok – bárhol a világon – minimum 15%-os vállalati nyereségadót fizessenek.

Az ötlet érdekessége az, hogy választói szempontból akár népszerű is lehet, hiszen a vállalatok az őket alkalmazó munkavállalókkal szemben jelentős pénzügyi fölényben vannak. Minél nagyobb egy vállalat, ez annál inkább igaz. És ha már így van, jöhet a „fizessenek a gazdagok” jelmondat! De a helyzet most sem ilyen fekete-fehér!

A Biden által javasolt minimum adó ötlete onnan ered, hogy sok amerikai nagyvállalat – különösen az IT-ipar cégei – előszeretettel alkalmaznak olyan „adóoptimalizációs” megoldásokat, amik végül adókiesést jelentenek az Egyesült Államoknak és/vagy azoknak az országoknak, ahol a vállalatok nyeresége keletkezik. De ez csak az egyik tényező. A másik ok, amiért felvetődött a gondolat, az, hogy a feltörekvő gazdaságok olyan kedvező adózási feltételekkel vonzzák magukhoz a vállalatokat, amelyekkel a fejlett országok nem tudnak, vagy nem akarnak versenyezni, ezért teljes iparágak kerülnek ki a fejlett országokból, ami természetesen feszültséget generál a foglalkoztatottság terén.

Egyrészt tehát keletkezik egy elmaradt bevétel, másrészt pedig csökken a foglalkoztatottság. Ez a kettő pedig erősíti egymást, ugyanis az állam a munkanélküliek esetében nettó kifizető (legyen az segély, átképzés, vagy bármi más támogatás), de az elmaradó bevételek egyre szűkítik azt a pénzmennyiséget, amit az állam erre tud fordítani. Ez eddig érthető, de van több óriási probléma is!

Az egyes államok szuverén joga meghatározni, hogy mennyi adót szednek be. Azok, akik megelégszenek kisebb adótételekkel, valamilyen módon kigazdálkodják ezt, mégpedig leginkább úgy, hogy a foglalkoztatás növelésével a személyi jövedelemadóból realizált bevétel is emelkedik, és persze az a kevesebb adó, amit a frissen betelepült vállalat befizet az államnak még mindig több, mintha nem lenne jelen az országban, és így egyetlen fillér adót sem fizetne. A folyamat tehát éppen az ellenkezője annak, mint amiért a globális minimum adó bevetését szorgalmazzák.

Miről van szó tehát? Arról, hogy van egyfajta adóverseny, amiben most – már jó ideje – a fejlett államok vesztésre állnak, míg a fejlődők egyre jobb eredményeket érnek el. A globalizációnak ugyanis egy pozitív hatása (a sok negatív mellett…), hogy a gazdasági növekedés, a fejlődés terül a világban, és lehetősége van a kevésbé fejlett országoknak is a felzárkózásra!

A globális társasági adó minimum bevezetése egyértelműen a fejlett országok elit klubjának megvédését célozza!

Abban az esetben ugyanis, ha az adó terén nem lenne verseny, a kevésbé fejlett gazdaságoknak nem lenne esélyük a felzárkózásra, a fejlett világ valójában tehát pozíciói bebetonozására készül ezzel a tervvel!

De van itt más is! Ha azt gondoljuk, hogy szabad verseny van, akkor miért gondoljuk azt, hogy ennek nem része az adórendszer? Miért gondoljuk, hogy ki kellene venni a rendszerből egyetlen elemet, amiben aztán többé nincs verseny? A kérdések különösen annak fényében érdekesek, hogy elvileg éppen a szabad verseny híveitől jön az ötlet a verseny korlátozására!

Csak kérdésként fogalmazzuk meg, de azért érdemes elgondolkodni rajta; A verseny korlátozása helyett nem inkább a hatékonyabb állami működést, a takarékosabb gazdálkodást kellene erőltetni? Ez már csak azért sem lenne rossz, mert az Egyesült Államok évről évre egyre nagyobb adósságot halmoz fel, és nyomát sem látni annak, hogy ez a folyamat valaha is megfordul… Persze ez csak egy kérdés, amin valószínűleg egyik döntési helyzetben lévő vezető sem fog megfontolni.

Ajánlott Cikkek