A Felvidék Magyar Mártírja – Esterházy János
1901. március 14-én született Nyitraújlakon az Esterházy család grófi ágában. Gróf Esterházy János előkelő főnemesi családból származott. Anyja, Elżbieta Tarnowska (1875–1955), lengyel grófnő volt, apja, Esterházy János Mihály (1864-1905) az Esterházy család galántai ágához tartozott, dédapja az 1849-ben kivégzett báró Jeszenák János nyitrai kormánybiztos volt. Az apja négyéves korában meghalt, anyja két testvérével együtt özvegyen nevelte. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni diktátummal Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt, ám az adót az egész birtok után hajtották be tőlük. Budapesten járt gimnáziumba és a kereskedelmi akadémiára, később a saját birtokán gazdálkodott. 1924. október 15-én elvette Serényi Lívia grófnőt, a házasságból két gyermek született, János és Alice. Nővére Esterházy Lujza (1899), húga Esterházy Mária (1904).A magyar nemzeti kisebbség védelmében és jogainak képviselőjeként az 1920-as évek közepén kezdett el politizálni az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, 1918 novemberében Csehszlovákia részévé vált felvidéki területeken.
Az Országos Keresztény Szocialista Párt elnökeként a csehszlovák parlament tagja lett. Kapcsolatai és családi összeköttetései segítségével – apai ágon a magyar Esterházy, anyai ágon egy lengyel arisztokrata család leszármazottja volt – a második világháború idején segítette a Szlovákián át Magyarországra, majd Magyarországon és Románián keresztül nyugatra menekülő lengyel menekülteket. Az üldözött lengyeleknek nyújtott bátor felebaráti segítségéért Lengyelország államelnöke, Lech Kaczyński 2009-ben posztumusz Polonia Restituta Érdemrenddel tüntette ki.
A háború idején Esterházy János folyamatos segítséget nyújtott a szlovák és a zsidó üldözötteknek is. 1942-ben a zsidóság deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben. A háború után a szovjet titkosszolgálat szibériai kényszermunkára ítélte. Három év múlva hazaengedték, de csak ezért, mert időközben a csehszlovák kormány a németekkel való együttműködés koholt vádjával halálra ítélte. A közvélemény nyomására végül az ítéletet életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. Esterházy János az embertelen körülmények és bánásmód miatt a mirovi börtönben hunyt el 1957-ben. Testét egy közös sírban temették el. Földi maradványait halála után hatvan évvel találták meg, és 2017. szeptember 16-án az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában helyezték örök nyugalomra.
2018 júliusában a területileg illetékes csehországi Olomouc érseke lemondott a boldoggá- és szenttéavatási eljárásával kapcsolatos hatásköréről, így a Krakkói Főegyházmegye folytathatja le az egyházmegyei vizsgálatot, mely jelenleg is folyamatban van. A Szentek Ügyeinek Kongregációja jóváhagyta az eljárás lengyelországi elindítását, bátran kérhetjük ezért Isten vértanúsorsú Szolgája égi közbenjárását.
forrás : www.mindszentyalapitvany.hu
