Felvidék Magyarság Tájak/korok Történelem

A Forgách-palota megmentése

A Forgáchok igen befolyásos családként a Felvidék vezetői közé tartoztak. A 19. század első felében épült, klasszicista stílusú palotájuk Kassa Fő-út 12. szám alatt voltaképpen nem csak a Forgách-család nagyságát mutatta, hanem a gróf Pongrácz- és a gróf Forgách-család egyesítésének is egyfajta szimbóluma, ugyanis építtetői gróf Forgách Kálmán (1824-1878) és neje, báró Pongrácz Eleonóra (1823-1916) voltak, akik 1844-ben kötöttek házasságot.

Borítóképen: A Felvidéki Kereskedelmi Bank Rt. székháza, a valamikori Forgách-palota – 1940

A szó valódi értelmében palotaként nem sokáig szolgált az épület, ugyanis a Bach-korszakban, az 1850-es években a helyhatóság működött itt, majd 1878-tól az Úri Kaszinónak adott helyet, na meg magyar keresztény társadalmi szervezeteknek és pártoknak a székhelye lett. 1920 után ebben az épületben működött a Felvidéki Magyar Párt, annak székházául szolgált.

Az első bécsi döntéssel Kassa azonban visszakerült Magyarországhoz, és akkoriban fontos volt, hogy a korábban elcsatolt területeket újra beintegrálja a magyar gazdaságba. Ennek része volt az is, hogy a hazai pénzügyi rendszert kiterjesszék ezekre a területekre. Ennek részeként a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Kassán egymillió pengővel leányintézetet létesít Felvidéki Kereskedelmi Bank Rt. néven.

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) Magyarország első mai, modern értelemben vett bankja volt. 1840. október 14-én jött létre Ullmann Móric vezetésével, de működését csak 1841-ben kezdte meg. Alapítói között volt számos tekintélyes budapesti kereskedő mellett Széchenyi István is.

Fennállása során mindvégig Magyarország egyik vezető (1841-től 1867-ig az egyetlen) kereskedelmi bankja volt.

A bank szerepe azért fontos, mert egyfajta jelképe volt Magyarország önállósági törekvéseinek a Szabadságharc után, ugyanis 1850-ben az Osztrák Nemzeti Bank (ONB) arra hivatkozva, hogy fiókot kíván nyitni Magyarországon (Pesten), felszólította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot tevékenysége beszüntetésére! Ebből igen komoly botrány kerekedett, ami végül oda vezetett, hogy az ONB végül ugyan kétmillió konvenciós forint alaptőkével 1851-ben megnyitotta pesti irodáját, de a hosszas tárgyalások eredményeként az irodát végül a PMKB irányította!

A PMKB tehát egy olyan bank volt, ami a mindenkori magyar vezetés, illetve Magyarország érdekeit tartotta szem előtt, még akkor is, ha tulajdonosi struktúrája okán mindig is különféle összeesküvés elméletek szereplője volt…

A fentieket mind csakis azért tartottuk fontosnak, hogy lássuk, milyen körülmények között került sor egy magyar érték megmentésére azzal, hogy a Felvidéki Kereskedelmi Bank Rt. az egykori Forgách-kastélyt választotta székhelyéül. Fontos tudni tehát, hogy a bank székházának igénye mellett legalább annyira fontos volt az értékmentés is, ezért az épület felújítását, és az új funkciójának kialakítását úgy tervezték meg, hogy azzal az eredeti épületet értékeiben megmentsék.

Az átépítés tervezője Kaesz Gyula volt, aki tehát nem egyszerűen felújította az épületet, hanem modernizálta és az új funkciónak megfelelően alakította át.

Az külön dicséretre méltó, hogy mindezt úgy sikerült megtennie, hogy addigra – ahogy a korabeli sajtó írta – „a palota homlokzatainak és udvarának képét az utóbbi évtizedekben érzéketlenül egyre jobban elrontották”.

A palota az átépítést megelőző állapotában
A régi kassai Forgách-kastély udvara

A fenti képeken látható, hogy nem volt végzetes az épület állapota, de igen messze volt attól azeleganciától, ami eredeti állapotában jellemezte az épületet. És akkor jött az átépítés! Nézzük tehát, hogy milyen változásokat eszközöltek, hogy az épület építészeti jellege megmaradjon, ugyanakkor az új funkcióit is allássa!

1.: Az átalakítás előtti alaprajz (földszint), 2.: Az átalakítás utáni alaprajz (földszint)

Az alaprajzok kifejezetten a funkcionális oldalát mutatják meg az átalakításnak. A korábbi alaprajzon jól látható, hogy a korábban egy egységet képező épületet sok kisebb, egymással nem összeköttetésben lévő részre bontották, míg az átépítés utáni rajzon az tűnhet fel, hogy nagyobb tereket nyitottak, és az udvart beépítették!

A régi kapualjból alakított bankbejárat

Az új alaprajz jelmagyarázata jó megmutatja az új funkciót:

  • A: a bankhelyiség főbejárata,
  • B: szélfogó előcsarnok,
  • C: a bank pénztárterme, középen a körül futó pulttal közrefogott munkahelyek és a pénztár, ezek közül a közönség helye. A pénztárterem a régi udvar helyét foglalja el, fölötte középen épült a felső világítást szolgáltató üvegezett kupola.
  • D: a bank újonnan felépített hátsó munkaterme a lebontott ferde régi traktus helyén, oldalvilágítással. A nagy teremmel térbelileg pultokkal elzárt ívnyílások kapcsolják össze.
  • E: oldalsó váróhelyiség, régi dongaboltozattal. A nagy teremmel szintén ívnyílások kötik össze.
  • F: igazgatói szoba,
  • G: helyettes igazgatói szoba és tárgyaló,
  • H: külön irodahelyiség,
  • J: mellékbejárat a Várkapu utcából,
  • K: szélfogó,
  • L:előszoba,
  • M: mosdó és w. c.,
  • N: irattár és altiszti helyiség,
  • O: ruhatár,
  • P: mosdók és w. c.-k,
  • R—S: a bank mellékbejárata,
  • T: házfelügyelő lakása, U: udvar,
  • V: hátsó (lakó) bejárat,
  • Z: új lépcsőház az emeleti lakások számára.

A felsorolás végén található elemekből kiderül, hogy az emeleti részeken lakásokat alakítottak ki. Érdemes még megemlíteni, hogy a ház Fő-utcai homlokzatával párhuzamos hátsó fal átépítésre került, így pedig a korábban nem derékszögben csatlakozó rész immár egy négyzetes teret foglalt magába, ami a tulajdonképpeni udvar lett volna, ha a bank pénztártermének elhelyezése okán nem kap egy igen látványos üvegkupolát!

A pénztárterem egy-egy oldalról, természetes fénynél, és mesterséges világításnál

A korabeli szakértői vélemény szerint az üvegkupola arányait a tervező igencsak jól eltalálta, és azt is, hogy görög stílusú konzolokra helyezte fel ezt a tetőszerkezetet.

Jól láthatók a tetőt tartó görögös konzolok

Az is elnyerte a szakértők tetszését, hogy az így kialakított terem berendezése is görögös jellegű volt, azaz nagyon jól harmonizált a terem meghatározó formai jegyeivel.

Az új bankterem teljes képe

Egy igen érdekes észrevételre is sikerült rábukkanunk: a szakértő bíróló azt írja, hogy a székek formájában nincs semmi különös, azok hozzávetőleg megegyeznek a görög vázákon is látható társaikkal, ugyanakkor mégis korszerűbbek, mint az akkori modernizmus jegyében alkotott, és kiállításokon megcsodálható darabok, amelyek ugyan formabontóak, modernek voltak, de jobbára nem voltak igazán alkalmasak arra, hogy az emberek rájuk üljenek…

Felül balra: az oldalsó váró, jobbra a pánzélterem, alul balra: tárgyaló, középen: íróasztal, jobbra vezetői iroda

Az itt elhelyezett székek korszerűségét az adta, hogy kényelmesek voltak, ami fontos lehetett az ügyfelek szempontjából is, nemkülönben pedig a sokszor 10-12 órát ezeken a székeken ülő banki alkalmazottak számára!

A ma inkább ügyféltérnek nevezett pénztáterem kialakítása igazán méltó volt tehát az épület eredeti méltóságához, de igaz volt ez minden más helyiségére, és minden egyes apró részletére, amit bizony hihetetlen részletgazdagsággal dolgoztak ki.

A mellékbejárat (!) rácsos kapujának tervrajza, a felülvilágító vasrácsában a Felvidéki Kereskedelmi Bank (FKB) betűiből alakított vonalas díszítés

Talán furcsa, hogy a funkcionalitás után nem kívülről kezdtük az átalakított épület bemutatását. Ennek az az oka, hogy kívül nem voltak ilyen nagy változtatások, de azok az épület régi fényének és harmóniájának visszaállítását szolgálták!

Először természetesen leszedték a bazári cégtáblákat az épületről, majd pedig megszüntették a két középső üzlethelyiség nyílásának képtelen egyesítését, ugyanis a széles nyílás belehasítása a zárt homlokzatba alapvetően megzavarta az eredeti ritmus harmóniáját!

Felül: az árépítés előtt, meglehetősen távol a valamikori pompától, 2: az átépítés után a palota régi fényében pompázik

Nos, 1939-40-ben így mentettek meg egy értéket, és egyúttal így alakítottak ki egy a korában a legmodernebb bankfiókot. Sajnos aztán ahogy annak idején a Forgách-kastély, úgy a Felvidéki Kereskedelmi Bank Rt. székháza is martalócoké lett, de szerencsére ma már legalább nem elhanyagolt.

A magyar bankot 1948-tól a Tatra Banka váltotta fel (ami azóta osztrák kézben van…), 1961 óta könyvtár működött benne, ma pedig az Állami Tudományos Könyvtár működik az épületben.

Ajánlott Cikkek