A Ganz 100 évvel ezelőtt
A magyar vasút és a Ganz gyár szinte egy időben jött létre. 1846-ban indult el az első magyar gőzvasút, és a negyvenes évek végén Ganz Ábrahám Budán megnyitotta hétfős vasöntödéjét. Ebből az apró műhelyből fejlődött ki a későbbi Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagongyár és Hajógyár Rt., amely minden korszakában együtt haladt a magyar vasúttal.
Borítóképen: A Ganz-gyár által 1925-ben, a Pari-Orléans vasút részére szállított 3600 lőerős E 2-D-2 40 sorozatú mozdony üzem közben (forrás: Ganz közlemények, 1931)
1854-ben Ganz a vasúti szakemberek javaslatára kéregöntésű vasúti kerekek gyártásába kezdett, amelyek hamar népszerűvé váltak itthon és külföldön egyaránt.
Ezzel a technológiával a gyár gyors fejlődésnek indult. Az 1867-es kiegyezést követően az ipari fellendülés közepette a Ganz és Társa Rt. Mechwart András vezetésével felvásárolta az Első Magyar Vagongyárat, amely a Ganz vagongyártó részlegeként működött tovább.
Ezzel kezdetét vette a magyar ipar virágzása.
Az első személykocsikat a Ganz gyár a 19. század második felében kezdte el gyártani. Korábban főként tehervagonokat készítettek, de a magyar vasutak ettől kezdve egyre inkább a Ganz termékeire támaszkodtak. A kormány tudatos gazdaságpolitikája és a vasút dinamikus fejlődése hozzájárult a Ganz hatalmas növekedéséhez. A gyár az 1870-es évek elején Magyarország első udvari kocsiját készítette, majd 1888-ban Baross Gábor miniszter számára az első Pullman-rendszerű fülkés kocsit.
1896-ban elkészült a hét fülkés kocsiból álló udvari vonat is, amely minden luxust biztosított az utazóknak.
A Ganz gyár ekkor már nemcsak a magyar piacot szolgálta ki, hanem a Balkáni államok vasútjait is. Mechwart András vezetése alatt a Ganz rendkívüli műszaki fejlődést ért el, és számos kiemelkedő mérnököt nevelt ki.
Az ipari innováció részeként a Ganz az 1890-es években megépítette a pozsonyi villamosvasutat, az ország egyik első ilyen jellegű közlekedési rendszerét.
A vállalat nemzetközi szinten is úttörő szerepet játszott: az olaszországi Valtellina vasutat Kandó-rendszerű háromfázisú váltóárammal szerelte fel. Az 1902-ben üzembe helyezett rendszer az egész világ szakmai érdeklődését felkeltette, és bizonyította a Kandó-rendszer fölényét a hagyományos gőzmozdonyokkal és egyenáramú rendszerekkel szemben.
A Kandó-rendszerű villamos mozdonyok a későbbi években világhírnévre tettek szert.
A 20. század elején a Ganz gyár az ipari válság ellenére sikeres újításokat vezetett be. Sármezey Endre javaslatára a helyi vasutakon megjelentek az első motorkocsik, amelyek elkülönítették a személyforgalmat. A Ganz gőzmotoros kocsijai világszerte híressé váltak.
A MÁV és számos más európai, amerikai és ázsiai vasúttársaság, köztük Oroszország és Japán is vásárolt Ganz motorkocsikat.
A fejlődés hamarosan a robbanómotorok alkalmazására irányult, és a MÁV nagyszabású beruházásokba kezdett, teljes mértékben kihasználva a Ganz kapacitását. A gyár ebben az időszakban olyan korszerű tehervagonokat fejlesztett, mint a Talbot-rendszerű szénszállító kocsi, amely automatikusan ürítette ki rakományát.
A háború előtt a Ganz megépítette az Arad-Hegyaljai vasutat, amely 1650 voltos egyenáramú rendszerrel működött.
A háború utáni új kihívások miatt a gyár egyre inkább a külföldi piacokra koncentrált, sikeresen exportálva Hollandiába, Bulgáriába, Görögországba és Egyiptomba. Az első teljesen fémből készült magyar vasúti kocsikat a Ganz gyártotta, és a MÁV hamarosan a Ganz rendszere alapján kezdte meg saját Pullman-kocsijainak gyártását.
A Ganz tehát minden korszakban képes volt alkalmazkodni a változó igényekhez, és a magyar vasút fejlődésével együtt növekedett.
A vállalat innovációi világszerte elismerést arattak, és jelentős hatással voltak a nemzetközi vasúti technológiák fejlődésére.
