A Ganz a világ motorgyártásában
Talán nem mindenki tudja, de a Ganz (1919-ig Ganz-Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., utána 1949-ig Ganz és Társa Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.) igen komoly szerepet játszott a világ motorgyártásában, illetve a motorok fejlesztésében. Ezúttal a hőskorba megyünk vissza, egészen addig, amíg a Jendrassik-féle motorok el nem árasztották a világot.
Borítóképen: A “Jm” jelű gyorsjáratú, négyütemű, kompresszor nélküli dízelmotor
A Ganz benzin- és petróleummotorok gyártásával az elsők között kezdett el foglalkozni, és nem csak Magyarországon találtak vevőre gyártmányaik, hanem a világ szinte miden szegletébe eljutottak, és azt is érdemes tudni, hogy sok helyen gyártottak a Ganz-nál kifejlesztett technológiákon alapuló licensz-gyártást is!
Elsőként említendő az a motor, melyen először alkalmazták a Bánki Donát találmányát, a karburátort. A Csonka János-féle motorok a Ganz gyárban készültek – természetesen ekkor még leginkább a konstruktőr és pár igen jókezű munkás kéziunkája eredményeképpen.
Ezek után is egyre-másra folytak a kísérletek, de az első világháború bizony elvont minden lehetőséget a komolyabb fejlesztésektől, hiszen minden kapacitást lekötött a nagy háború… Az ezt követő években azonban – annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet nem volt éppen rózsás! – viszont újult erővel fogtak fejlesztésekbe, és ki is jöttek több újdonsággal is!
Ehhez persze nem kevés kockázatot kellett felvállalni, ugyanis akkoriban már igen komoly felszereléssel, gépparkkal kellett rendelkezni a motorok gyártásához, nem különben pedig bízni kellett a sikerben, mert egyre fontosabb lett a nagyobb darabszámú, egyre inkább gépesített termelés!
Ekkor indult meg többek között a nagy elterjedtségnek örvendő kompresszor nélküli kétütemű „Dm” jelű Dieselmotorok gyártása, az egész világon régóta ismert és elterjedt „Am“ típusú benzin- és petróleummotorok pedig modernebb és tökéletesebb szerkezetűek és kivitelűek lettek.
Ekkoriban kerültek üzembe a Ganz motorok a közeli országokon kívül Spanyolországban, Egyiptomban, Indiában, Brazíliában stb. is. Ugyancsak az „Am“ típusból speciálisan kialakított motorok voltak a Duna-Száva-Adria Vasút, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és az Arad- Csanádi Vasút motorkocsijaiban.
Ezek a motorkocsik már hazánkban annyira elterjedtek voltak, hogy azokat mindenki ismerte, hiszen igen nagy szolgálatot tesznek a helyiérdekű forgalom gyors lebonyolításában.
Mint említettük, komoly anyagi áldozat kellett ahhoz, hogy ebbe az igen kockázatosnak tűnő vállalkozásba belekezdjen a Ganz, de feltehető, hogy fel tudott mutatni valami olyasmit a gyár, amit mások nem. Ez pedig nem volt más, mint a magyar géniusz, a magyar elme, amit jelen esetben Jendrassik György képviselt.
A kiváló magyar mérnök és a motorgyártásban szerzett nagy tapasztalat eredménye lett „Jm” jelű gyorsjáratú, négyütemű kompresszornélküli Diesel-motor, mely a hasonló típusú külföldi gyártmányok között is az elsők közé tartozott!
De ha motor, akkor nem csak járművek motorjairól van szó (ahogy korábban a motor például inkább a stabilmotorokat jelentette), hanem más típusúakat is, de a Ganz ebben is nagyot alkotott!
Elég példaként felhozni a gyár által gyártott szívógázmotorokat, melyek legnagyobb példányai az ózdi 5 darab, egyenként 2.500 LE-s kohógázmotor voltak, amelyek ugyan még a háború előtti években készültek, de sok-sok évtizedig szolgáltak!
A szívógázmotorokkal nem kizárólag a Ganz foglalkozott:
A Jendrassik-féle motorok aztán tényleg világhódító útra indultak, és rengeteget gyártottak belőle itthon, de külföldön is licensz alapján (vagy csak egyszerűen lemásolták…), így nyugodtan mondhatjuk, hogy a Ganz és ezzel Magyarország, élükön a kiváló mérnökökkel, bizony a világ motorgyártásának alapjait teremtették meg!
