Hírek

A gáz, 1. rész: Már a görögök is… avagy egy kis történelem

Európa régen kimerítette természeti erőforrásait. Az ipari forradalommal meginduló ipari méretű bányászat, majd olaj- és gázkitermelés hamar felemésztette az egyébként is szűkös készleteket. Mára ott tartunk, hogy a kontinens energiafüggősége meghaladja a 60% körüli. Ezt a mennyiséget Európán kívülről kell beszerezni. Nagyon nem mindegy azonban, hogy honnan, mikor és mennyiért beszerezni a gazdaság működését biztosító energiahordozókat. A kereslet és a hiány adott, így érthető, hogy miért éppen Európa a nagy energiahordozó-exportőrök legnagyobb csatatere… A gáz pedig manapság központi téma, így ezúttal ezt a témát járjuk körbe.

Krisztus előtt 500-ban a görögök bambuszrudakból fabrikáltak vezetéket, amin a sziklarepedésekből előtörő gázt elvezették. Ezt aztán víz forralására használták, így tették ihatóvá. Ahogy a görög kultúra letűnt, ez a tudás is elveszett, mígnem az Újvilágban francia felfedezők az Eire-tó környékén megtalálták az indiánok által meggyújtott gázlángokat. Európában Angliában fedezték fel újra a földgázt 1659-ben, de hasznosítására sokáig nem került sor.

1859-ben aztán Edwin Drake ezredes fúrta az első amerikai földgázkutat; 20 méter mélyen olajat, és az azt kísérő földgázt talált, 1885-ban pedig Robert Bunsen feltalálta a róla elnevezett Bunsen-égőt, amivel a földgáz és a hozzá kevert levegő arányának változtatásával immár szabályozni lehetett a láng hőmérsékletét. Magyarországon az első földgázlelőhelyet Erdélyben, Kissármáson fedezték fel 1909-ben de kitermelésére már nem kerülhetett sor, mert előbb a háború, majd a terület elcsatolása megakadályozta mindezt.

Európában kezdetben világításra használták leginkább a földgázt (annak származékait), először Londonban, 1785-ben alkalmazták közvilágításra, Baltimore volt az első város az Egyesült Államokban, ahol szintén gázzal világítottak 1816-tól, Magyarországon pedig 1840-ben Széchenyi István nagycenki kastélyában alkalmazták először, majd 1856-ban gyulladtak ki az első gázlámpák Budapesten. 1925-ben épült meg az első csővezeték; az Egyesült Államokban 200 mérföld hosszon szállították az energiahordozót.

Miután a villanyvilágítás hamar kiszorította gázzal működő elődjét, a földgázra 1960-ig csak, mint a kőolajkitermelés kellemetlen melléktermékére tekintettek, jellemzően a kitermelés helyén elégették. Az 1973-as kőolajválság idején azonban felismerték, hogy a gáz igenis jól hasznosítható energiaforrás.

Elégetése kisebb szennyezéssel jár, mint a kőolajé, vagy különösen a széné, és ipari, valamint lakossági felhasználásra alkalmassá tenni egyszerűbb is, mint a kőolaj esetében a benzin, illetve a gázolaj előállítása.

A földgáz igazi „világ-karrierje” tehát alig 50 éves, mégis mára az egyik alap-pillére lett az energiagazdálkodásnak!

Ajánlott Cikkek