Hírek

A gáz, 3. rész: A nagy játszma

Európa régen kimerítette természeti erőforrásait. Az ipari forradalommal meginduló ipari méretű bányászat, majd olaj- és gázkitermelés hamar felemésztette az egyébként is szűkös készleteket. Mára ott tartunk, hogy a kontinens energiafüggősége meghaladja a 60% körüli. Ezt a mennyiséget Európán kívülről kell beszerezni. Nagyon nem mindegy azonban, hogy honnan, mikor és mennyiért beszerezni a gazdaság működését biztosító energiahordozókat. A kereslet és a hiány adott, így érthető, hogy miért éppen Európa a nagy energiahordozó-exportőrök legnagyobb csatatere… A gáz pedig manapság központi téma, így ezúttal ezt a témát járjuk körbe.

Oroszország elkerülő vezetékeket épített délen és északon, így Ukrajnát akár teljes egészében kiiktathatja, de legalábbis rákényszerítheti, hogy világpiaci áron, és szerződés szerint teljesítsen a szállítások után, ugyanakkor akár növelheti is szállításai volumenét, az eddigieknél több bevételt pedig a világhatalmi játszmákban igen fontos katonai fejlesztésekre fordíthatja. Közben pedig azon ügyködik, hogy szárazföldi és tengeri összeköttetését (Bajkál-Amúr és Transzszibériai vasút, Északi-tengeri hajóút, Eurázsiai Gazdasági Unió stb…) szorosabbra fogja Kínával, hiszen a világ második legnagyobb gazdaságának kielégíthetetlen energia-éhsége további komoly lehetőségeket rejt, valamint az Uniótól való függést is csökkentheti.

Az oroszok tehát elég jól állnak, készleteik a világan a legnagyobbak, Európa biztos felvevő-piacot jelent, és Kína, valamint a Távol—Kelet más országai irányába pedig újabb lehetőségeket használ ki. De mi a helyzet Európával? Sajnos az energiafüggőségnél is károsabb az Egyesült Államoktól való politikai függés. Különben hogyan fordulhatna elő, hogy az Egyesült Államok egyszerűen leállíttatja a gáz- és olajvezetékek építését? Hogyan lehetséges, hogy arra kényszeríti Európát, hogy előretolt bástyája, Ukrajna számára „védelmi pénzt” fizessen, miután az ukránok megbízhatatlansága miatt immár elkerüli őket az orosz gáz?

Európának nem marad más lehetősége, mint a saját energiatermelés, de ebben szinte kizárólag a megújulókra támaszkodhat, mert a föld rejtette természeti kincsek kimerültek, önellátásra a még meglévő készletek és kapacitások biztosan nem elegendőek!

Kína és Oroszország közeledése (katonai, gazdasági együttműködés minden formája), valamint gazdaságuk erősödése és a köztük lévő szinergiák kihasználása okán hamarosan felborítja a XX. században kialakult globális világrendet – gazdasági téren mindenképpen. Nézzük csak meg, mindent (is) Kínában gyártanak, Oroszország pedig – tulajdonképpen a szankcióknak köszönhetően… – immár a búza nemzetközi piacán is a legnagyobb lett!

A gáz ennek a nagy globális játszmának egy része, de igen fontos eleme, és talán nem kell mondani, ebben is győzelemre áll a Kreml.

Ukrajna valójában csak egy mellékzönge, egy olyan hozadéka az egésznek, ami a nagy játszmában az Egyesült Államok és Oroszország terepe, de látni kell, hogy a gázból származó bevétel nyit teret ahhoz, hogy ezúttal Oroszország ne térdeljen le, mint annak idején a fegyverkezési versenybe és az aggastyánok vezetésébe a Szovjetunió.

Most, miután kicsit elhelyeztük a térben a gáz nemzetközi jelentőségét, a következő részben már kicsit közelítünk Európához, illetve ahhoz, hogy talán nem is az energiafüggőség a legnagyobb problémája az öreg kontinensnek…

Ajánlott Cikkek