„A gépjárműforgalom fejlődését azonban az úthálózat korszerűsítésének meg kell előznie”

„A teljes úthálózat korszerűsítéséhez évtizedekre van szükség, s csak fokozatosan oldható meg, hiszen sokanyagot, gépet, munkaerőt és költséget kíván. Ebből következik annak fontossága, hogy az útépítésre rendelkezésre álló összeget, anyagot stb. a legcélszerűbben használjuk fel. Ennek megállapítása azonban nem olyan egyszerű, mert sok tényezőt kell figyelembe venni” – írta az Élet és Tudomány 1959 november 1.-én megjelenő száma, majd így folytatta a szerző, Lehotzky Kálmán:

Borítóképen: A budapest— nagykanizsai út 1959-ben újonnan épült szakasza

Közülük az egyik legfontosabb a forgalom nagysága. Nagyforgalmú úton — még csak a járművek nagy száma miatt is — jelentős üzemi többköltséget okoznak az út legkisebb hibái. Viszont a nagy hibák kisebb forgalom esetén is számottevő kárt idézhetnek elő.

A gazdaságosság érdeke természetesen azt kívánja, hogy egy új út ne csak a mai, hanem a holnapi forgalomnak is megfeleljen.

A megokolatlan túlméretezéstől azonban óvakodni kell, mert ez meg a beruházási költségeket növeli fölöslegesen. A gazdaságosságiszámításokhoz tehát előre fel kell becsülni a forgalom nagyságát. Ennek megállapítására kialakult módszereink vannak. Persze, a fenntartás költségeit is figyelembe kell venni.

Bár hazánk gépkocsiforgalma a fejlettebb államokéhoz viszonyítva még nagyon mérsékelt, népgazdaságunk fejlődésével és az életszínvonal emelkedésével e vonatkozásban is jelentős változásokvárhatók. Ennek jelei már ma is mutatkoznak — egyelőre elsősorban városainkban.

A várható fejlődés mértékéről képet ad az alábbitáblázatunk, amely néhány kisebb európai állam úgynevezett motorizáltsági fokának alakulását tünteti fel a legutóbbi 23 évben. (Motorizáltsági fokon az egygépkocsira jutó lélekszám értendő.):

E táblázatból megállapítható, hogy az 1954—58 közötti négy évben egyesországok gépkocsiállománya 23—66 százalékkal, átlagosan több mint évi 10 százalékkal növekedett. Az egy-egy városunkban végzett forgalomszámláláskorhasonló növekedést állapítottak meg. A soron következő ötéves tervünk adatai szerint a mi fejlődésünk e téren még gyorsabb lesz (80—85 ezer teher- és személygépkocsi beszerzése, 5.000 km pormentes út építése stb).

A gépjárműforgalom fejlődését azonban az úthálózat korszerűsítésének meg kell előznie, különben az említett 1,5 milliárdos évi üzemköltségtöbblet nem csökken, hanem sokszorozódik.

Ezért olyan fontos az országos úthálózat kidolgozás alatt álló fejlesztési terve, amely — eltérően a 3 vagy 5 éves népgazdaságitervektől — az elvégzendő nagy munkahelyes ütemezése érdekében 15 vagy 20 éves időtartamra készül.

Eddig a cikk.

Igen, voltak idők, amikor nem akarták ellehetetleníteni az autózást, hanem igyekeztek megelőzni a motorizáció fejlődését az utak fejlesztésével.

Az más kérdés, hogy ez már akkor sem nagyon sikerült, de legalább a szándék megvolt!