A Gitárkirály: Radics Béla
Ma lenne 78 éves minden idők legnagyobb gitároslegendája. Lenne, de nem lehetett… Radics Béla Budapesten született, 1946. február 6.-án, és fájóan fiatalon hunyt el 1982. október 18.-án. Rockzenész, gitáros, énekes, a magyar rockzene legendás és nagy hatású alakja. Gyakran a gitárkirálynak és a magyar Jimi Hendrixnek nevezik.
Borítóképen: Radics Béla
Budapesten, az angyalföldi munkáskerületben, a „Tripoliszban” született. 1959 őszén kapta első akusztikus gitárját, 16 éves korában egy gyári zenekarban játszott. 1964 őszén az Atlantis tagja lett, ahonnan 1965. március 21-én kivált Pintér István dobossal, és megalakították az Atlantis Nr2 nevű rövid életű zenekart. Ennek már tagja volt Miklóska Lajos és Dancsák Gyula is. Az együttes 1966 elejéig létezett, majd Radics visszalépett az eredeti Atlantisba. 1967-ben a zenekar tagsága Neményi Béla énekes nélkül kívánta folytatni, aki peres úton megtartotta az Atlantis nevet, így ők Pannónia néven folytatták.
Radics Béla elsőként játszotta Jimi Hendrix és a Cream számait, amelyekben jól érvényesült virtuóz gitárjátéka és hatásos előadásmódja. Játszott a Sakk-Matt, az Aligátor, az Aréna, a Nevada és a Tűzkerék együttesekben, de legnagyobb sikereit a Taurus tagjaként érte el.
Az 1977. augusztus 7-ei dátum a magyar rocktörténelem nagy napjának számít. Ezen a napon először és utoljára összeállt a nagy Radics Béla szuperkoncert a Budai Ifjúsági Parkban. Az előzenekar az alkalmilag összeállt Pege Aladár Blues Band volt. Ezt követte a régi Tűzkerék formációk egymás utáni fellépése (Nagy Kati, Tátrai Tibor), majd Taurus koncert következett, ezt követően a Som Lajossal fémjelzett Piramis lépett színpadra, és végül a Korál, Balázs Fecóval. A nagy sikerre való tekintettel 1978. szeptember 17-én ismét rendeztek egy Jimi Hendrix-emlékkoncertet a Budai Ifjúsági Parkban.
A tervezett nagy visszatérésből azonban távozás lett, Radics Béla 1982. október 18-án elhunyt, a Megyeri úti temető 50-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. Sírkövét a rockzenészek zenélték össze, sírfelirata: „Minden idők legnagyobb magyar gitárosa. Legyen neki könnyű a föld!”
Radics Béla életművében jelentős szerepet kaptak Horváth Attila dalszövegei, aki a Korál, a Piramis, a Bojtorján, a 100 Folk Celsius, a Marathon, az Ómen, Charlie, Cserháti Zsuzsa és Deák Bill Gyula lemezeinek is szövegírója volt.
Az 1990-es években az esztergomi illetőségű Tűzkerék Revival Band sikerrel újította fel Radics zenéjét, négy albumot is kiadtak dalainak új felvételeivel. Barátai, tisztelői 1999-ben emléktársaságot hoztak létre emléke ápolására. Rendre nagyszabású emlékkoncerteket rendeznek Radics Bélára emlékezve, az ő és egykori zenésztársai zenéjét játszva (az egyikről DVD is megjelent Török Ádám szervezésében). A legutóbbi ilyen nagyszabású esemény a 2012. szeptember 30-án a PeCsában tartott Égi Zenekar Fesztivál volt, amelyen Radics Béla mellett két másik korán elhunyt magyar rockgitárosra, Barta Tamásra és Bencsik Sándorra is emlékeztek. Minthogy életében mindössze két szerzői kislemeze jelent meg (Taurus), a Radics Béla Emléktársaság folyamatosan gyűjti össze az országban fellelhető orsós és kazettás magnóval rögzített – általában gyengébb minőségű – felvételeket, és azokat feljavítva CD-ken adja ki. Emlékére egykori lakóházán emléktáblát avattak, 2005. október 22-én pedig szobrot állítottak a XIII. kerületi Gyöngyösi utcában (Kovács Károly alkotása). A csepeli önkormányzat 2012. július 18-án posztumusz díszpolgári cím odaítéléséről döntött. 2013. április 16-án Budapest XIII. kerületében a Vőlegény utca és a Göncöl utca közötti közterület a Radics Béla utca nevet kapta.
Emlékét őrzi az egykori zenésztárs és jóbarát, Miklós Tibor zenés játéka, az Ilyenek voltunk, amely Radics Béla és Barta Tamás történetén alapul.
Radics emlékére írta a P. Box együttes a leghíresebb dalát, A zöld, a bíbor és a fekete címmel.
