„A győri vagóngyár legújabb tankkocsija”
„Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a Magyar Vagón- és Gépgyár Rt. (Győr) a Vacuum Oil Co. cégnek legutóbb két darab, benzinkutak ellátására szolgáló, saját gyártású tankot szállított, amelynek alvázát is ő készítette, mégpedig a legkifogástalanabb módon” – írta a Honi Ipar 1930. évi 10. száma.
Borítóképen: “Itt közöljük az említett magyar tankkocsi fényképét” – 1930
Talán a győri vállalatot nem kell külön bemutatni – ezzel együtt csatoltunk egy cikket, ami a Rába autókról szól – megjegyezve azt, hogy az autógyártás akkoriban a gyár más tevékenységei mellett nem volt jelentős súlyú.
Igen ám, de mi, vagy ki az a Vacuum Oil? Íme, az első fellelhető hazai írás a vállalatról:
„The Vacuum Oil Co. gyári czég Liverpoolban, képv. Meiler Ernő budapesti lakos által, a budapesti keresk. iparkamaránál 1896. évi május hó 26-án déli 12 órakor belajstromoztatta liverpooli gyára részére” – írta a Központi Értesítő 1896 évi 61. száma.
Egy kicsivel több, mint 10 év múlva már arról értesülhetünk a Pesti Hírlap 1907 március 26-i számából, hogy a Vacuum Oil magyarországi olajpiac meghatározó szereplője.A vállalat egyébként – bár mint láttuk fent Liverpool-ban bejegyzett vállalat – amerikai irányítás alatt állt, és tudjuk azt is, hogy a későbbiekben is komoly szereplője maradt a hazai piacnak, így más vállalatokkal együtt Csepelen a petróleum kikötőben jelentős tárolókapacitásai voltak:
De ennyit az olajvállalatról. De mit tudunk a borítóképen látható tankeréről? Ami talán akkor az egyik legfontosabb téma volt – az ország gazdasági helyzete okán -, hogy milyen alkatrészekből épült a teherautó. Értjük ezalatt, hogy hazai alkatrészeket építenek be, és azt itthon állítják össze, vagy sem. Erre „Magyar Waggon- és Gépgyár R.-t.” aláírással maga a gyár válaszolt, amikor dr. Chikán Béla, Pesterzsébet város polgármestere megkérdőjelezte, hogy a Rába teherautók hazai gyártmánynak tekinthetők:
„Mi minden komoly érdeklődőnek és hatóságnak győri üzemünkben szívesen bizonyítjuk, hogy a „Rába“ automobilok alkatrészeit a legkisebbtől a legnagyobbig, a kovácsolástól, sajtolástól vagy öntéstől kezdve, a legfinomabb megmunkálási műveletekig gyárunkban állítjuk elő, vagy pedig belföldön szerezzük be.”
Ennyi év távlatából nem tudjuk pontosan, hogy kinek és milyen mértékben volt igaza, de azt tudjuk, hogy az olyan, egyébként nem hazai gyártó terméke, amit akkoriban beépítettek az autókba, sok esetben – az eredeti márkanevet megtartva! – Magyarországon készültek. De ez nem minden esetben volt így!
A Rába esetében pedig külön bonyolította a helyzetet az, hogy a képen látható teherautó egy Rába-Krupp, melyet Győrben állítottak elő. De ez nem valamiféle bérgyártás volt, hiszen amit csak lehetett, itthon állítottak elő hozzá – már csak azért is, mert a külföldről hozott alkatrészek a vámok miatt meglehetősen borsos áron kerülhettek a gyártóhoz…
A történet végülis igen egyszerű: a Krupp és az Austro-Fiat rájött, hogy sokkal jobban megéri Győrben gyártani modelljeiket (a Krupp volt a nagyobb, míg az Austro-Fiat az úgynevezett gyors teherautó). Ehhez persze Győrben komoly fejlesztéseket kellett végrehajtani. És ez bizony meg is történt!
Ez pedig immár lehetővé tette, hogy a Rába igazán modern teherautókat gyártson, de – mint azt a fenti példa mutatja – nem mindenki vette tudomásul, hogy a győri teherautók magyar gyártmányok. Pedig a Győrből kikerülő teherautókat jelentősen olcsóbban lehetett adni, mint a ha az eredeti gyártók Magyarországra exportálták volna külföldön gyártott, azonos termékeiket.
A Rába-Krupp teherautókról itt írtunk:
