Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A GYSEV első ötven éve

A vasúttársaság alapítása idején már létezett a MÁV – a magyar állam 1868. július 1.-én vásárolta fel a csődbe jutott Magyar Északi Vasutat, majd 1969-ben a még épülő Zákány-Zágráb vonallal összevonva alakult meg -, hiszen a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő gőzmozdonyú vasút kiépítésére az építési engedélyt az 1872. XXVII. törvénycikkbe becikkelyezett engedélyokmány alapján a magyar államtól a frankfurti Erlanger Viktor báró és társai nyerték el.

Borítóképen: A GYSEV vonalai 1879-ben

A vasút engedélyezése idején éppen egy komoly válságot élt át a Monarchia gazdasága. Magyarországon az 1896-es év gyenge mezőgazdasági termést hozott, majd pedig – nem összefüggésben a gyenge terméssel – a pénzügyi szektorban keletkeztek feszültségek, ugyanis az Osztrák Nemzeti Bank (az MNB csak 1924-ben alakult meg, tehát nem volt önálló magyar jegybank) jelentősen korlátozta a pénzintézetek jegybankpénzzel történő ellátását, azt remélve, hogy ezzel képes lesz megakadályozni a tőzsde összeomlását…

Ez nem sikerült, 1873 májusában következett be a válság először Bécsben majd hazánkban is. Magyarországon 50 bank ment csődbe, melynek nagy része részvénytársaságok voltak.

Bár a budapesti Tőzsdepalota ekkoriban még nem állt, de a háborúk előtt ez volt – 1906-tól – a magyarországi tőkepiac központja

Ilyen körülmények között érthető, hogy az eredeti engedélyokmányban foglalt kikötéseket az 1874. évi XXX. t.-c.-kel módosítani kellett. Az engedélyes a tőzsdei zavarok okán kénytelen volt saját tőkéjéből elkezdeni a pálya építését, és csak…

1875-ben végül sikerült megalapítani a részvénytársaságot!

A már elkezdett beruházás így új lendületet kapott, és a Győr-Sopron vonalszakaszt már 1876. évi január hó 3-án, a Sopron-Ebenfurt vonalrészt 1879 októberben átadhatták a forgalomnak. Ezek a vonalak önmagukban még nem voltak igazán jelentősek, de 1883-ban a Wittmannsdorf-Leobernsdorf-Ebenfurt vonal megnyitásával már jó csatlakozást biztosított Bécs és Ausztria belső részei felé, valamint a Budapest-Komárom vonal kiépülésével közvetlenül kapcsolta össze a fővárost az ország nyugati részével.

200 osztrák értékű forint értékű GYSEV részvény 1876-ból

A GYSEV 1884-ben szerződést kötött Győr MÁV állomásának közös használatára. Ennek eredményeképpen személyvonatai 1885 január 1-étől kezdődőleg Győr MÁV. állomásról indultak és oda futottak be.

A társaság 1891-ben megvásárolta a Bécs-Pottendorf-Bécsújhely vasúttól a Lajtaújfalutól az országhatárig terjedő vonalrészt. Ekkor a vételár kiegyenlítésére és a forgalmi eszközök fokozatos javítására és a szükségessé vált rendkívüli beruházásokra 1 millió forint elsőbbségi kölcsönt vettek fel. Ez már jelzi, hogy a Monarchia maga mögött hagyta a válságot, egy kifejezetten gyors növekedési szakasz következett.

A Celldömölktől Eszterházán át Pándorfaluig 1897-ben épült a fertővidéki helyi érdekű vasút, ami Vas-, Sopron- és Moson megyék egymás közti forgalmi igényeit volt hivatva kielégíteni. Az újonnan épült helyi érdekű vasutat, amelynek elsőbbségi részvényeit a GYSEV vasút megszerezte, és kezelésébe is vette.

1897-ben Sopronban az üzemigazgatóság számára megfelelő épületet emeltek, és ettől kezdve a vállalat üzletigazgatóságának székhelye lett.

GYSEV palota, Sopron – 1937

Természetesen a GYSEV sem csak személyszállítással foglalkozott, de tudni kell, hogy a vállalat az elsők között volt, amely igyekezett elkülöníteni a személy- és áruszállítást. Ennek keretében 1925-ban álltak forgalomba az első sínautóbuszok és sínautók:

A Ganz által készített szerkezetek ebben az időben jelentek meg a vonalakon – és nem kizárólag a GYSEV-nél:

A funkciók szétválasztásának egy másik eszköze az a Győrben található Rába-parti rakodó volt, amit szerencsére egy felvétel megörökített 1903-ban:

GYSEV Rába-parti rakodó (forrás: Fortepan, 86785)

A vállalat tehát szépen fejlődött, de a háború a GYSEV-et sem kerülte el… Kocsiparkjának egy része a háborút követő zavaros időbeni elveszett vagy megrongálódott, pályáját az erre irányított expresszvonatok erősen megterhelték.

A GYSEV erejét mutatja, hogy ezt az időszakot is képes volt átvészelni, addig felhalmozott tőkéje szerencsére elegendő volt erre.

Olyannyira, hogy 1923-ban átvette az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak hálózatának megmaradt részét, ami az első volt az országban, ahol először vezették be a benzin-elektromos hajtást az országban, sőt a világon is az elsők között volt!

Az Ausztriába jutott vonalrészieket továbbra is birtokban tudták tartani, saját üzemeltetésben visszaszerezték. Ezen vonalak üzletvezetősége Kismartonban székelt.

A társaság jogállása, és a körülötte kialakult gazdasági politikai történéseket az alább csatolt cikkben tártuk fel:

Az első ötven évet azzal zárta a GYSEV, hogy sínautóbuszokat, illetve gyorsmotorokat vásárolt. Ezek elveikben azonosak voltak – ami a hajtást illeti -, de nem véletlen az elnevezésben a különbség; a sínautóbuszok jóval nagyobb befogadóképességűek voltak.

Felól: gyorskocsi, alul: sínautóbusz

Így zárta tehát a GYSEV az első ötven évét.

Ajánlott Cikkek