A GYSEV első ötven éve
A vasúttársaság alapítása idején már létezett a MÁV – a magyar állam 1868. július 1.-én vásárolta fel a csődbe jutott Magyar Északi Vasutat, majd 1969-ben a még épülő Zákány-Zágráb vonallal összevonva alakult meg -, hiszen a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő gőzmozdonyú vasút kiépítésére az építési engedélyt az 1872. XXVII. törvénycikkbe becikkelyezett engedélyokmány alapján a magyar államtól a frankfurti Erlanger Viktor báró és társai nyerték el.
Borítóképen: A GYSEV vonalai 1879-ben
A vasút engedélyezése idején éppen egy komoly válságot élt át a Monarchia gazdasága. Magyarországon az 1896-es év gyenge mezőgazdasági termést hozott, majd pedig – nem összefüggésben a gyenge terméssel – a pénzügyi szektorban keletkeztek feszültségek, ugyanis az Osztrák Nemzeti Bank (az MNB csak 1924-ben alakult meg, tehát nem volt önálló magyar jegybank) jelentősen korlátozta a pénzintézetek jegybankpénzzel történő ellátását, azt remélve, hogy ezzel képes lesz megakadályozni a tőzsde összeomlását…
Ez nem sikerült, 1873 májusában következett be a válság először Bécsben majd hazánkban is. Magyarországon 50 bank ment csődbe, melynek nagy része részvénytársaságok voltak.
Ilyen körülmények között érthető, hogy az eredeti engedélyokmányban foglalt kikötéseket az 1874. évi XXX. t.-c.-kel módosítani kellett. Az engedélyes a tőzsdei zavarok okán kénytelen volt saját tőkéjéből elkezdeni a pálya építését, és csak…
1875-ben végül sikerült megalapítani a részvénytársaságot!
A már elkezdett beruházás így új lendületet kapott, és a Győr-Sopron vonalszakaszt már 1876. évi január hó 3-án, a Sopron-Ebenfurt vonalrészt 1879 októberben átadhatták a forgalomnak. Ezek a vonalak önmagukban még nem voltak igazán jelentősek, de 1883-ban a Wittmannsdorf-Leobernsdorf-Ebenfurt vonal megnyitásával már jó csatlakozást biztosított Bécs és Ausztria belső részei felé, valamint a Budapest-Komárom vonal kiépülésével közvetlenül kapcsolta össze a fővárost az ország nyugati részével.
A GYSEV 1884-ben szerződést kötött Győr MÁV állomásának közös használatára. Ennek eredményeképpen személyvonatai 1885 január 1-étől kezdődőleg Győr MÁV. állomásról indultak és oda futottak be.
A társaság 1891-ben megvásárolta a Bécs-Pottendorf-Bécsújhely vasúttól a Lajtaújfalutól az országhatárig terjedő vonalrészt. Ekkor a vételár kiegyenlítésére és a forgalmi eszközök fokozatos javítására és a szükségessé vált rendkívüli beruházásokra 1 millió forint elsőbbségi kölcsönt vettek fel. Ez már jelzi, hogy a Monarchia maga mögött hagyta a válságot, egy kifejezetten gyors növekedési szakasz következett.
A Celldömölktől Eszterházán át Pándorfaluig 1897-ben épült a fertővidéki helyi érdekű vasút, ami Vas-, Sopron- és Moson megyék egymás közti forgalmi igényeit volt hivatva kielégíteni. Az újonnan épült helyi érdekű vasutat, amelynek elsőbbségi részvényeit a GYSEV vasút megszerezte, és kezelésébe is vette.
1897-ben Sopronban az üzemigazgatóság számára megfelelő épületet emeltek, és ettől kezdve a vállalat üzletigazgatóságának székhelye lett.
Természetesen a GYSEV sem csak személyszállítással foglalkozott, de tudni kell, hogy a vállalat az elsők között volt, amely igyekezett elkülöníteni a személy- és áruszállítást. Ennek keretében 1925-ban álltak forgalomba az első sínautóbuszok és sínautók:
A Ganz által készített szerkezetek ebben az időben jelentek meg a vonalakon – és nem kizárólag a GYSEV-nél:
A funkciók szétválasztásának egy másik eszköze az a Győrben található Rába-parti rakodó volt, amit szerencsére egy felvétel megörökített 1903-ban:
A vállalat tehát szépen fejlődött, de a háború a GYSEV-et sem kerülte el… Kocsiparkjának egy része a háborút követő zavaros időbeni elveszett vagy megrongálódott, pályáját az erre irányított expresszvonatok erősen megterhelték.
A GYSEV erejét mutatja, hogy ezt az időszakot is képes volt átvészelni, addig felhalmozott tőkéje szerencsére elegendő volt erre.
Olyannyira, hogy 1923-ban átvette az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak hálózatának megmaradt részét, ami az első volt az országban, ahol először vezették be a benzin-elektromos hajtást az országban, sőt a világon is az elsők között volt!
Az Ausztriába jutott vonalrészieket továbbra is birtokban tudták tartani, saját üzemeltetésben visszaszerezték. Ezen vonalak üzletvezetősége Kismartonban székelt.
A társaság jogállása, és a körülötte kialakult gazdasági politikai történéseket az alább csatolt cikkben tártuk fel:
Az első ötven évet azzal zárta a GYSEV, hogy sínautóbuszokat, illetve gyorsmotorokat vásárolt. Ezek elveikben azonosak voltak – ami a hajtást illeti -, de nem véletlen az elnevezésben a különbség; a sínautóbuszok jóval nagyobb befogadóképességűek voltak.
Így zárta tehát a GYSEV az első ötven évét.