A Habsburg Trónörökösödés Megszűnése: A Királyi Jogok Megszűnése 1921 november

1. Bevezető

A 20. század eleji magyar történelem egyik meghatározó eseménye IV. Károly király uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetése volt. A történelmi fordulatot a nemzetgyűlési határozatok és a kormányzói intézkedések sora jellemezte, melyek a korabeli közjogi rendszer szerint nem voltak érvényesek, mivel a király nem ellenjegyezte azokat.

2. A Trónfosztás Jogszabályai

A nemzetgyűlés által hozott törvények IV. Károly királytól megvonták uralkodói jogait, és ezzel megszüntették a Habsburg Ház trónörökösödési jogát. A törvények szerint:

• IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.
• Az Ausztriai Ház örökösödési joga érvényét vesztette.
• A nemzet fenntartja a királyság államformáját, de a királyi szék betöltését halasztja.
• A törvények kihirdetés napján léptek életbe.

3. A Trónfosztás Körülményei és Következményei

IV. Károly király újabb restaurációs kísérlete után került fogságba és kényszerült emigrációba. Edvard Beneš kampánya és a környező államok politikája gyorsították fel a király elűzését. Végül Madeira szigetére szállították, ahol 1922-ben spanyolnátha miatt elhunyt.

4. A Királypuccs Fogalma és Értelmezése

A korabeli sajtóban gyakran emlegetett “királypuccs” kifejezés jogi értelmezése vitatott. Az államfői hatalmat birtokló Horthy Miklós kormányzó és az uralkodó közötti helyzetet jelenlegi történészek másképp értékelik.

5. A Történelmi Helyzet Újraértékelése

A történelmi alkotmány és a kor közjogi struktúrájának vizsgálata új szempontokat hozott az események értékelésébe. IV. Károly király nem mondott le a trónról, csupán politikai életből vonult vissza, tehát elméletben visszatérésének lehetősége fennállt. Horthy kormányzó helyettesítette a királyt, ami a kor közjogi helyzetének ismeretében legitimálja hatalmát.

6. Következtetések

A történelmi események újraértékelése során megkérdőjelezhetővé válik a “királypuccs” terminus használata. A korabeli politikai és jogi helyzet összetettsége árnyalja az uralkodó és a kormányzó közötti kapcsolat jellegét.

7. Az események körülményei

A Trianoni Békeszerződés utáni Magyarország politikai helyzete különösen bonyolult volt. A békeszerződés aláírását követően Horthy Miklós kormányzó Teleki Pálra bízta a kormányalakítást. Teleki, miután kezelte az állam belpolitikai ügyeit, szembe kellett néznie egy váratlan kihívással: IV. Károly király, a Habsburg-ház tagja, jelezte, hogy vissza kíván térni a magyar trónra.

1921 márciusában IV. Károly Szombathelyre érkezett, és húsvét vasárnap megindult Budára, állítva, hogy jogosult a magyar koronára. Ebben az időben az antanthatalmak világosan kijelentették, hogy ellenzik a Habsburg-ház restaurációs törekvéseit. A helyzetet súlyosbította a Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia által létrehozott kisantant, amely fenyegetően állt az esetleges hatalomátvétellel szemben, ígérve, hogy ha IV. Károly puccsot hajt végre, azonnal támadást indítanak Magyarország ellen.

IV. Károly 1921. október 20-án újra megkísérelte visszaszerezni a trónt, és Sopron környékén jelentős támogatást is kapott olyan jelentős személyiségektől, mint Rakovszky István, Gratz Gusztáv, ifj. Andrássy Gyula és Lehár Antal. Ők vele együtt indultak el Buda felé. Horthy Miklós és az akkori miniszterelnök, gróf Bethlen István tárgyalásokat kezdeményeztek a királlyal, de mivel nem voltak hajlandók lemondani a hatalmi törekvéseikről, konfliktushoz vezetett.

Október 22-23-án a budaörsi csatában IV. Károly és az őt támogató legitimisták vereséget szenvedtek. A felkelőknek sikerült amnesztiát kérniük Horthy közbenjárásával, de IV. Károlyt a magyar államtól 1921. november 6-án elszigetelték a magyar tróntól, és Madeira szigetére száműzték, ahol később elhunyt.

borítókép IV. Károly és felesége forrás arcanum

arcanum wikipedia