A hédervári kastély
A pontos megnevezés sokkal inkább a Khuen-Héderváry-Viczay kastély, legalábbis valamikori tulajdonosaikat illetően. A korábban benne működő négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda nem működik 2012 óta – jogi viták miatt… A cikk szerzőjének korábban volt lehetősége pár napot eltölteni az akkor még üzemelő szállodában, így a ma zárt kapuk mögé is betekintést nyerhetett.
Borítóképen: A hédervári kastély 1903-ban
És amit ott látott, az bizony egészen hihetetlen élmény volt! Azt ugyan már nem tudom, hogy az akkori állapot mennyire adta vissza a korábbi korok hangulatát – nekem nagyon úgy tűnt, hogy igenis, mintha sokszáz évet visszamentem volna az időben! -, de itt meg kell jegyezni, hogy a kastély története olyan régre nyúlik vissza, hogy az is kérdés, melyik kor hangulatáról is lenne szó.
De menjünk sorba, mert a Héderváryak és a település kapcsolata 800 évre nyúlik vissza, így aztán a kastély előtörténete is történelmi korokon ível át. Fontos tudni, hogy Hédervár azon kevés történelemalakító helyeink egyike, amelyet krónikásaink is megemlítettek, és a feljegyzésekből tudjuk, hogy Henrik (Héder) lovag a Győr melletti szigetet kapta örök szállásul II. Gézának tett szolgálatiért.
Márpedig II. Géza 1141 és 1162 között uralkodott, így egy kicsit sem túlzás a 800 év, sőt lassan 900 lesz az a 800!
A II. Gézának tett szolgálat pedig nagy valószínűséggel a királlyá választásban nyújtott segítséget jelentette, de tudni kell, hogy az akkor 11 éves király aligha kormányozhatta önállóan az országot. Bár tény, hogy II. Béla halála idejére minden más trónkövetelőt „eltakarított” az útból, a gyermek király helyett a királyi tanács közreműködésével Ilona anyakirályné és testvére, Belos, azaz Géza anyai nagybátyja irányította az országot.
Ettől még igaz, hogy a terület királyi adomány volt, de a döntést nem, vagy legalábbis nem egyedül II. Géza hozta meg.
Persze akkoriban az ilyen adományok nem csak a korábbi szolgálatokért jártak, hanem további elvárások is voltak – na meg abban a korban más, hasonló rangú vetélytársakra is gondolni kellett! –, ezért Héder lovag 1142-ben favárat épített a királytól kapott területen.
Belos szerepe azért is fontos a történetben, mert másfél évtizedig meghatározó alakja volt a magyar politikának – ami kiterjed külpolitikát, sikeres hadjáratoka és jelentős egyházi tevékenységet jelentett akkoriban-, hanem azért is, mert Belos megszerezte az egyik legmagasabb tisztséget, ugyanis bánná nevezték ki.
Ezt inkább csak érdekességként említjük, de a tisztség még majd előkerül a történet során. A már említett vár a mai kastély parkjának végében található Zsidó-dombon épülhetett, de ma már nyoma sincs, ugyanis még a tatárjárás során elpusztult… IV. Béla kezdeményezésére ekkor feltehetően épült egy vár, illetve lakótorony, de erről sajnos nem tudunk sokat, csak a későbbi kutatások derítették ki, hogy;
A hédervári kastély legrégebbi része a 13. századig vezethető vissza, a legvastagabb falú és legnagyobb alapterületű hatszögletű délkeleti torony, mely egykor szabadon álló építmény lehetett.
Ennek kissé ellentmond, hogy miután 1521-ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, de aztán a birtok tulajdonjoga visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban, ugyanakkor közben, 1534-ben Bakics Pál a lakótornyot lerombolta, a köveit pedig elhordatta. Az ellentmondást az oldja fel, hogy nem ez volt a délkeleti torony, ugyanis az épület, amit leromboltak még mindig az egykori favár helyén álltak!
A mai kastély elődjének helyét a 16. század elején Héderváry István a középkori vártól nem messze jelölte ki, ahol egy többszintes reneszánsz várkastélyt építtetett.
Az említett hatszögletű torony pedig már itt állhatott szabadon álló építményként. 1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, feltöltötték a várárkot, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek.
Hogyan kerültek képbe a Viczayak? Nos, a család a Kanizsai családdal és az Ostffy családdal együtt az Osl nemzetségből ered. Nevét a Sopron vármegyei Vicza helységről kapta. Az első ismert tagja lósi Viczay Beled, akit levéltári iratok 1237-től 1291-ig többször említenek. A család fényének megalapozója János, aki feleségül vette báró hédervári Hédervári István és báró galántai Esterházy Erzsébet, az utolsó Hédervári házaspár leányát, Hédervári Katalint. Ezzel örökölte a hédervári uradalmat, s így e község a család állandó lakhelye lett.
A kastély barokk beépítése után 15 ezer kötetes könyvtár és több tízezer darabos éremgyűjtemény is helyet kapott itt. Az éremgyűjteményt, fia – szintén Viczay Mihály -továbbfejlesztette és az európai tudományosság élvonalába tartozó tudósokkal katalogizáltatta, majd a katalógusokat meg is jelentette. Gyűjtött még festményeket, műtárgyakat (szobrokat, gemmákat, antik vázákat, késő antik és középkori, elefántcsontból faragott tárgyakat), valamint híres angolkertet is kialakíttatott a kastély körül.
Viczay Mihály halála után gyűjteményei nagy részét elárverezték. Korán meghalt két fiúgyermeke után, egy leány örököse maradt, aki feleségül ment belasi (bélási) gróf Khuen Antalhoz, ezzel Hédervár is a Khuen-családra szállt.
Unokáik közül Khuen-Héderváry Károly 1906 és 1907 között, Möller István építész tervei alapján építtette át a kastélyt. Ekkor készült el a reprezentatív nagyterem, a vadászterem és a szalonok sora. A barokk homlokzaton két szfinx által őrzött kapu nyílik.
Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, ekkor egyébként maguk már nem gazdálkodtak. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól alkotóházként működött.
2002-től 2004-ig a kastélyt felújították, amely során a szobák, lakosztályok, fürdőszobák és szalonok lettek korhű hangulatban helyreállítva. 2004 tavaszán megnyitotta kapuit a négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda, amely azonban – mint már említettük – 2012 óta jogi viták miatt zárva tart.
Eddig a történet. Reméljük, hogy megoldódnak a vitás kérdések, de erről nekünk nincs elég információnk, így nem is feszegetjük a kérdést, számunkra sokkal fontosabb, hogy mit is találunk ma a kastélyban, mit láthatunk – vagy láthatnánk, ha nyitva lenne a nagyközönség előtt.
A kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony vármegye határa Hédervárnál volt, de Moson vármegye sosem nyúlt odáig. A hagyomány inkább onnan eredhet, hogy a Héderváry családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. A kastély ékessége az udvar, ahol egyszerre három stílusirányzat mutatkozik meg. A gótikus ablakok, fölötte a Héderváry János 1578-as címere, a reneszánsz kerengők, amelyek régen nyitottak voltak, de praktikussági szempontból beépítették, és a barokk kovácsolt vas kandeláber. Ennek az udvarnak a közepén egy kb. 300-350 éves platánfa áll.
Az 1790-es években Bernhard Petri (1768–1853) szentimentális tájképi kertet épített itt, részben a korábbi barokk park területén. Megtalálható itt patak kis szigettel, rajta Kentaur-szoborral. Hidak, kerti vázák, kőszék, neogótikus kerti ház, románkori templom, festői facsoportok és ligetek váltják egymást.
A Boldogasszony-kápolna a 13. században épült – más vélemény szerint a 15. században emelt –, a győri és a lipóti út találkozásánál álló kápolna a Szigetköz egyik legszebb gótikus műemléke és egyben a Héderváry család temetkező helye. Az egyhajós templomnak egyenes záródású szentélye és karcsú tornya volt. A falakat csúcsíves ablakok törték át. Díszesen faragott, csúcsíves kapuzat nyílt a templomba.
A 17. század végén Héderváry Katalin a barokk jegyében átépítette, és a díszes ún. lorettói kápolnával bővítette. (Az itáliai Lorettóban lévő szent család názáreti háza másolatának mintájára épült; a magyarországi lorettói kápolnák között ez volt az első.) A 19–20. század fordulóján a lorettói kápolna kivételével a barokkot lebontották, és a gótika jegyeit hozták vissza. Ma Khuen-Héderváry Károlynak köszönhetően a középkor egyszerűségét tükröző, de a századfordulón kialakított templombelsőbe lépünk. Itt helyezték el 1570 körül Viczay Ádám, 1731-ben pedig Viczay Margit Borbála sírkövét. A temetőkert védett.
A báni tisztségről pedig annyit, hogy Khuen-Héderváry Károly – aki nem mellesleg Magyarország 17. miniszterelnöke volt – Horvát-Szlavónország bánja tisztségét is betöltötte 1883 és 1903 között. Ebben a tisztségben kifejtett munkája mindenkor komoly viták tárgya volt – ebbe nem megyünk bele, a téma nem hogy egy cikk részeként, de több cikkben sem igazán feldolgozható… -, de érdemesnek tartottuk a megemlítésre.
