A Héttorony utolsó magyar rabja – Esterházy Antal kuruc tábornagy
Gróf galántai Esterházy Antal (Galánta, 1676. február 3. – Rodostó, 1722. augusztus 8.) kuruc tábornagy.
Esterházy Ferenc (1641–1683) és Thököly Katalin (1655–1701) legidősebb fia, Thököly Imre fejedelem unokaöccse. 1695-ben feleségül vette gróf Erdődy Juliannát, Erdődy Sándor kamaraelnök és gróf Csáky Krisztina leányát, aki azonban hamarosan (1696. december 28-án) elhunyt. 1701 elején újra nősült: Nigrelli Mária Anna grófnőt, Nigrelli Oktávián császári táborszernagy és gróf Lodron Mária Orsolya Kajetána legidősebb leányát vezette oltár elé. Második nejét a lengyelországi emigrációban vesztette el (1712). Ekkor egy szolgájától elválasztott lengyel nőt vett maga mellé, e nyilván nem törvényes házasságáról Mikes Kelemen számol be leveleiben.
Apja halála után már 8 évesen elnyerte a pápai főkapitányságot. Fiatalon Esterházy Pál nádor udvarában nevelkedett, majd belépett a császári-királyi seregbe. 1697-től kapitányi rangban harcolt a török ellen, 1702-ig fokozatosan jutott előre a ranglétrán az ezredességig. Közben 1698. szeptember 19-én török hadifogságba esett, s csak a karlócai békével szabadult 1699. április 13-án. Ő volt a Héttorony utolsó magyar rabja. 1703-ban Komárom vármegye főispánja lett.
A Rákóczi-szabadságharc kitörése után a nyugati hadszíntérről vezényelték haza. 1703 októberében Leopold Schlik altábornagy parancsnoksága alatt a Felvidéken előretörő kurucok ellen harcolt. Október 31-én Forgách Simon gróf császári tábornok oldalán vett részt a lévai ütközetben, ahol szétverték Ocskay László csapatát, és visszafoglalták a várost a kurucoktól.
Miután Forgách is kuruccá lett, 1704 májusában Esterházy az ő hatására állt II. Rákóczi Ferenc hűségére, aki – mint Emlékirataiban fogalmaz – „származása miatt” tábornokká nevezte ki. Előbb a Dunántúlon harcolt, szeptemberben vereséget szenvedett Sigbert Heistertől Csákvárnál. Az 1704. december 26-ai nagyszombati csatában a kurucok bal szárnyát vezette. 1705-ben Bercsényivel a Vág mentén maradt, s a vereskői vagy pudmerici csatában az ő parancsnoksága alatt volt a kuruc sereg bal szárnya. 1706-ban Bottyánnal és Bezerédjvel Starhemberg Miksa császári altábornagy csapatait a Fertő menti és soproni megerősített védvonalból kiverte, sok foglyot és zsákmányt ejtett, s innen Ausztriába ütve Bécs külvárosáig mindent felégetett.
Eredményes volt 1708. évi dunántúli működése. Bevette és lerombolta Körmend várát, aztán még a tél folyamán a stájer határokra csapott, augusztusban pedig kétszer is berontott Ausztriába, s Bécsig hatolt, maga József császár is alig tudott előle menekülni Laxenburgból.
1709 elején is szerencsésen harcolt, de Heister már június elején túlerővel betört a Dunántúlra, Palotánál megverte Esterházy Antalt, aki leolvadt seregével télre kelve átkelt a Duna bal partjára, és Érsekújvárba vonult, ahonnan a romhányi ütközet napján kitörve, Pozsonyon túl hatolt, bevette a császáriak récsei erődített állomását.
A pozsonyi Labancz Napló (Berényi) említi, 1709-ben: Aug. 8. Amadé Antal uram irja (Győrből), hogy Sümeget föladták, és Veszprémet kérik. Kroa (Croix) valami kuruczokot fogatott meg: mind fölakasztatta. Antal (Eszterházy) hogy valami sziget felé ment, az kit fonyodi szigetnek hínak, az Balatonban. Aug. 9. Heister utánna ment Antal urnak, az fonyodi sziget felé.
„1709 nyarán a kuruczok kiszorultak Somogyból is. Esterházy Antal augusztus elején Palotánál (Veszprém várm.) Heister hadaitól megveretvén, Siófokon át, Fonyód felé húzódott, honnan Balogh Ádámot Paks, illetőleg Dunaföldvár felé küldötte, hogy átkelvén a Dunán, Bottyántól segítséget hozzon (Thaly Kálmán: Bottyán János 440.).”
1710 novemberében Lengyelországba ment, a szatmári béke után a bécsi udvar kirekesztette az amnesztia lehetőségéből. 1717-ben Ahmed szultán, aki az osztrákok ellen háborúzott kigondolt egy tervet az ellenség erőinek megosztására és egykori hódoltsági területek visszaszerzésére: a krími tatárokat és a moldvaiakat Erdély megszállására akarta küldeni és a háborúba Rákóczit is bevonni. Renegát kurucok a török seregben már eddig is harcoltak, most azonban próbáltak megszerveződni. Esterházy Moldvában állt annak a kis kuruc csapatnak az élére, amely a gyülekező tatárokhoz csapódott és nyáron betört Erdélybe, valamint Máramarosba a moldvaiak segítségével. Esterházy emberei Rákóczi nevével próbálták a lakosságot csatlakozásra bírni, miközben a tatárok vadul pusztították a vidékeket. Esterházy nem tudott és nem mert ennek gátat szabni, sőt a tatár sereg felett tényleges parancsnokságot nem gyakorolt. Többen őt tették felelőssé a barbár pusztításért. A lakosság egyértelműen a vármegyei csapatokat és a császáriakat támogatta és hetek alatt megsemmisítették a tatár hordák legjavát. Akciójuk az utolsó tatárjárás néven vonult be a történelembe. Ezután Törökországba ment, s Rodostóba is követte a fejedelmet. Ott halt meg pestisjárvány következtében.
Hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
wikipedia arcanum youtube
