A hunoktól a világhírnévig: Halasi csipke

A 19. század utolsó évtizedeiben az iparművészek egyik fő törekvése volt, hogy a mindent elárasztó iparcikkek mellett megőrizzék a népi, illetve a kézművestechnikákat is. Magyarországon is több helyen fejlesztettek ki manufakturális jellegű műhelyeket, amilyenben például a halasi csipkék is készültek.

Borítóképen: A részletek is gyönyörűek

A halasi csipke 1902-ben jelent meg a nagyközönség előtt, és már elsőre igen komoly elismeréssel szóltak róla!

„A halasi csipkékkel a csikekészítésnek egy új neme nyer polgárjogot hazánkban, s ezt a kezdést nem lehet eléggé méltányolni. Nálunk a csipke-készítésnek tiszteletreméltó múltja van, s elég, ha utalunk a régi szepességi, zólyomi, erdélyi vert csipkére, melyekből néhány remek példányt leírunk. A magyar vert csipkének új életrekeltése most van folyamatban, s mint alkalmunk volt meggyőződni, ez az új vállalkozás jó csapáson halad.”

Azonban varrottcsipke hazánkban alig készült, s ez a körülmény ad a halasi kezdésnek oly jelentőséget, mely minden illetékes faktor figyelmét megérdemli

írta Szmik Antal a Budapesti Hírlap 1902. december 25.-i számában.

Igen, a „magyar iparművészeti társulat által évenként rendezni szokott karácsonyi kiállítás” keretében ekkor mutatkozott be a halasi csipke!

A halasi csipke szülőanyja Markovits Mária (1875–1954) volt. A kun (halasi) csipke ösztönzője volt Zseny József (1860–1931) Pest vármegyei aljegyző, aki egy krónikára hivatkozva úgy gondolta, hogy a kunok is varrtak ehhez hasonló díszeket annak idején Attila hun király udvarában.

Bár egyesek ezt a kijelentést a fantázia világába sorolják, az tény, hogy Priszkosz rétor 448–449 körül egy követség tagjaként Attila hun uralkodó udvarában tartózkodott, és így ír a látogatásról szóló részben nyolckötetes művében:

„Az ajtónál lévő barbároktól kieszközöltem, hogy beengedjenek, s az asszonyt puha szőnyegen fekve találtam, a padló ugyanis gyapjúszőnyegekkel volt borítva, s azokon járni is lehetett. Egy csapat szolga vette körül, vele szemközt a földön szolgálólányok ültek, akik szöveteket hímeztek színes fonalakkal, amelyeket barbár ruhák díszéül szántak.”

Zseny mindenesetre ezt a leírást úgy értelmezte, hogy a hímzés tudománya a magyarok körében hun eredetű. Szavait persze kiforgatták, azt mondván, hogy arra semmiféle bizonyíték nincs, hogy a hunok, vagy szolgálóik a kunok csipkét készítettek volna – de ilyen állítás nem is hangzott el… A lényegen nem változtat, a halasi csipke motívumait a hagyományokra építve alkották meg (a már idézett cikkből):

„A halasi főgimnázium rajztanára, aki tudomásom szerint szenvedelemmel gyűjti és dolgozza föl a magyar motívumokat, Dékáni Árpád, eredeti fölfogással csipke-tervezeteket készített, s azokat a halasi nők munkába is vették. A bemutatott csipkék tűvarrással készülnek, selyemből és cérnából, mintázatul: régi magyar szövöttesek és hímzések után készült, az alakok körvonalai pedig fonott öltéssel élesen határolják.”

Magyarországon tehát sikert aratott az akkor újdonságnak számító csipke, de nem kellett sokat várni a nemzetközi sikerre sem! 1904-ben a St. Louis-i Világkiállításon a halasi csipkét nagydíjjal tüntették ki.

1909-ben a halasi csipkét a Magyar Kézicsipke és Iparművészeti RT. vette át, de finanszírozási gondok és a tervező hiánya miatt átmenetileg leállt a készítés. 1911-ben az Iparművészeti Iskola vállalta magára a művészeti vezetést.

1935-ben Kiskunhalas város vezetésének és a Kereskedelmi Minisztériumnak köszönhetően felépült a máig is műhelyként működő halasi Csipkeház. Ugyanebben az évben vezették be a halasi csipke védjegyeként a három keresztbe fektetett halat:

1946-ban a műhely a II. világháború miatt beállt pangás következtében beszüntette működését és Markovits Mária otthon dolgozott tovább.            

A második világháború utáni csipkekészítés újjászervezése Boglárfalvyné Bakos Gizi munkáját dicséri. Az 1949-ben rendezett őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron díszoklevelet nyert a halasi csipke.

1952-ben megalakult a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet. A Csipkeház teljes felújítása 1957-re fejeződött be. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon nagydíjat nyertek. 1960-ban a Magyar Posta 400 ezres példányszámban „Halasi Csipke” címmel Zombori Éva grafikusművész tervezte bélyegsorozatot adott ki. A jelentős marketingtevékenység ellenére a halasi csipke értékesítése akadozott. 1964 óta igen ritkán tanítanak be új csipkevarrónőket.

1977. január 26-ától a halasi csipke készítése önálló népművészeti ággá vált a Népművészeti Tanács minősítése alapján.

1992-ben létrehozták a Halasi Csipke Alapítványt. 1996 őszére pályázatok útján a nevezett alapítvány megteremtette a Csipkeház felújításának lehetőségét. A Csipkeházat 1998 novemberében avatták fel. Az ezredfordulón két világkiállítást is szerveztek az újjáépített Csipkeházban.

A halasi csipkék tervezői közé tartozott többek között: Tar Antal, Pongrácz Margit, Csorba Sz. Tibor, Keleti Eszter, Országh Ilona, Rucsinszky Anna, Demjén Júlia, Tóth Béla, Molnár Béla, Bodor Miklós és Stepanek Ernő.

A tervezők igyekeztek eredeti magyar motívumokkal dolgozni, hogy igazi hungarikum legyen a halasi csipke. A szakirodalom három csoportra osztja a halasi magyar motívumokat ábrázoló csipkéket:

• a virág- és levélmintás szegélycsipkék, gallérok és zsabók (pl. gránátalma, tulipán, békavirág, epervirág, csillagvirág stb.),
• az állatalakos szegély- legyezőcsipkék (pl. szarvasos, pávás, párosgalambos, pelikános, pillangós),
• a figurális, népviseletbe öltözött parasztalakokat (pl. táncoló pár, legény, leány, juhászbojtár).

A halasi csipkével megajándékozott ismert személyek

• IV. Károly magyar király és felesége (koronázási ajándék), 1916
• Horthy Miklós kormányzó, (címer) 1926
• Prónay György, báró országgyűlési képviselő (címer),
• Gömbös Gyula miniszterelnök felesége, 1936
• Julianna, holland trónörökösnő – nászajándék, a híres Julianna-terítő, 1937
• Umbertó, olasz trónörökös gyermekének születése alkalmából kocsitakaró, 1937
• Hitler számára csipke 1938
• Sztálin, születésnapi terítő, 1950
• Rákosi Mátyás, születésnapi terítő, 1952
• II. János Pál pápa, terítő a magyar koronázási palást motívumaival, 1996. szeptember 7.
• Ferenc pápa megválasztásának 3. évfordulója alkalmából 2016. március 12-én Rómában személyesen vette át Kiskunhalas város ajándékaként a tövises, a galambos, a kelyhes és a virágos motívumú kereszt alakú csipkéket, illetve Kardos Zsuzsanna csipkevarró ajándékaként a Hírhozó elnevezésű, angyal motívumú halasi csipkét.
• P. Marian Adam Waligóra OSPPE, a világhírű czestochowai kegyhely házfőnöke az évente közel 5 millió zarándok által felkeresett kegytemplomnak szánt fogadalmi ajándékként vette át a kereszt motívumú csipkét 2018. október 30-án.
• Stanisław Dziwisz bíboros, a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápa magántitkára 2019. december 15-én a kiskunhalasi Csipkeházban tett személyes látogatása alkalmával a Szűz Máriát ábrázoló csipkét kapta ajándékba