A “Kazal”, aki villanyszerelőből lett nagy nevettető
Kazal László (Budapest, 1911. február 27. – Budapest, 1983. május 10.) magyar színész, énekes, dalszerző, komikus, érdemes művész (1966).
Borítóképen: Kazal László és Kabos László
Első felesége Hafinecz Ilona színésznő volt, akivel 1934. február 3-án, Kalocsán házasodtak össze. Kazal László első házasságából 1960-ban született gyermeke Kazal Kinga. A Vidám Színpadnál dolgozott, mikor megismerkedett második feleségével, Balogh Erzsi komikával, aki az 1959-ben indult és 2007-ig futott A Szabó család című rádiós sorozatban Bandi feleségét, Irént alakította. Balogh Erzsi 2008-ban hunyt el.
Hétéves sem volt, mikor az édesapja meghalt az I. világháborúban, az anyukája egy kisvendéglő forgalmából próbálta eltartani a kis Lacikát és a testvérét, Gábort. Kazal sosem tagadta, hogy pocsékul tanult. A középiskola második osztályában 12 tantárgyból bukott meg, csak tornából és énekből (még szép…) nem. Kisiskolásként azt javasolta az egyik tanárának, hogy a horgászás szerepeljen a tantárgyak között a matek helyett, mivel így sokkal jobban érezné magát mindenki.
Kimaradt az iskolából, ezért újságkihordást vállalt, később kifutófiú lett, majd 17 évesen borpincér a Gellért szállóban. Aztán Gellértből is mennie kellett, addig poénkodott, míg kapott egy nagy pofont, a főpincértől meg útilaput a talpára.
Aztán a színház felé sodródott, de nem tudott megélni belőle. Egyik nap bárénekes, dzsesszdobos volt, de az sem derogált neki, hogy az Angol Parkban (Vidámpark) énekeljen napi 10 pengőért. Sőt, megesett, hogy nyakkendőket gyártott és villanyt szerelt. A komikusi pálya felé egy esős este terelte. Történt, hogy az Angol Parkban a rossz idő miatt egyik alkalommal nem jött a közönség, Kazal pedig unaloműzésként parodizálni kezdte Türk Bertát, a korszak elismert kabaréénekesnőjét, aki akcentussal beszélt magyarul. A produkciója annyira tetszett mindenkinek, hogy másnap már közönség előtt is elő kellett adnia. A II. világháború alatt nem vállalta a katonaságot. Talán pont azért, mert az édesapja – aki minisztériumi hivatalnok volt – 1917-ben az I. világháború alatt a fronton halt meg.
Egy budai villában húzta meg magát, mivel tudta, ha elkapják, katonaszökevényként azonnal lelőtték volna. A világháború után aztán eljött Kazal ideje. Énekesként, komikusként is a csúcsra jutott, a Vidám Színpadra sokáig főleg miatta mentek az emberek. Kazal élvezte a sikert és meg is élte. Imádta a jó autókat – sűrűn váltogatta a kocsikat – és kifejezetten jól vezetett. Azt beszélték, hogy nála kevesen ismerték jobban a KRESZ-t, amire büszke is volt.
A jófajta borokat sosem vetette meg, sőt, ő maga is borászkodott egy ideig. A horgászás később is a szenvedélye volt, ám állítása szerint a legnagyobb fogása egy 46-os méretű lukas talpú csuka volt… Kétszer házasodott, ám gyermeke csak egy született, Kinga, még az első házasságából. A második felesége Balogh Erzsi komika volt. Idősebb korában előszeretettel mesélte a nagy komédiás, Salamon Béla történetét, aki a súlyos betegsége miatt átadta a szerepét Kazalnak a Vidám Színpadon. Salamon Béla egyik este mégis megjelent a színházban – a kórházból szökött ki -, eljátszotta a szerepet, majd taxiba ült, visszament a kórterembe és még aznap éjjel meghalt.
Kazal ezt is elmesélte 1983-ban egy tévéfelvételen, aztán hazament és 72 évesen örökre itt hagyta ezt a világot. Mikor adásba ment a műsor, a nagy nevettetőnek már a temetését intézték.