A kétszer megépített: Karánsebes, Temes híd
A Bánságban, Krassó-Szörény vármegyében az 1830-as években Hoffmann Antalnak és Maderspach Károlynak, a ruszkabányai vashámor és kohótelepek akkori tulajdonosainak köszönhetően több olyan vashíd épült, ami a saját számításaik alapján, a saját vállalatuk termékeinek felhasználásával építettek.
Borítóképen: Az 1842-ben épített karánsebesi Temes-híd
Ilyen volt az 1833-ban épült Lugoson a Temeshíd, 1837-ben a 40 m nyílású herkulesfürdői Csernahíd, végre 1842-ben az 552mnyílású Temeshíd Karánsebesen.
A herkulesfürdői Csernahíd 1837-től 1896. januárius végéig, a karánsebesi Temeshíd pedig 1842-től 1896-ig volt üzemben, anélkül, hogy jelentős károsodásokat szenvedtek volt a terhelés, és az idő okán. Ezzel együtt azonban az akkori elvárásoknak már nem igazán feleltek meg az akkor már több, mint 50 éves szerkezetek, így a resicai gyárat bízták meg, hogy 1902-ben kezdjen neki a régi híd lebontásának.
Nézzük előbb a régi híd történetét!
A karánsebesi híd terveit 1839. október 20-án írta alá Berni karánsebesi őrnagy, építészeti igazgató és 1840. szeptember 21-én írták alá azt, a már említett gyárosok, minden bizonnyal, mint az építésre vonatkozó szerződésnek mellékletét.
Ahogy az már csak lenni szokott… itt sem volt egyszerű a kivitelezés, mert már éppen az átadás előtt voltak 1842-ben, amikor egy jégzajlás úgy megrongálta a még nem teljes készültségű hidat, hogy a forgalomnak való átadás előtt jelentősen megerősítették. Ezért aztán egyes elemeiben jelentős eltérést mutat szerkezete a másik két említett hídhoz viszonyítva.
Anélkül, hogy az apró műszaki részleteket közölnénk (melyek egyébként érdekesek, de tartunk tőle, hogy inkább csak az építész szakmában járatosak számára), meg kell említeni, hogy a szerkesztés módja eltér az akkori magyar iskolától, valamiért az itteni kivitelezők mintha egy teljesen önálló utat követtek volna.
Az, hogy itt egy szinte teljesen más szerkesztési elvet látunk, lehet akár minősítés is, de ez kifejezetten pozitív, mert azt mutatja, hogy a már említett urak önerejükből is képesek voltak komoly vashidakat építeni!
Hogy megmutassuk, nem volt ez egy egyszerű szerkezet, íme néhány rajz:
És végül a kész híd:
Ilyen volt tehát az 1902-ig itt állt híd. Ezek után újabb következett, ami fő méreteiben és tartószerkezet ívében azonos, de immár teljesen más vasszerkezeti szerkesztési elveket alkalmaztak. Ez a híd a mai napig létezik, de sem közúti, sem vasúti funkciója nincs:
A vasúti összeköttetést minden bizonnyal a felső kép hátterében látható vasúti híd adja, az „új” híd mostanság csak a gyalogosok közlekedésére, illetve közművezetékek átvezetésére szolgál – de még mindig áll, amit a resicai gyár épített az 1900-as évek elején!
