A Kisföldalatti – 1. rész: Rohamtempó
„A vállalat tárgya: a Budapest székesfőváros területén a Gizella térről kiindulva, a Harminczad utczán, Deák Ferencz téren Váczi körúton és Andrássy úton át a városligeti Artézi fürdőig vezetendő földalati villamos közúti vasút és csatlakozási vágány kiépítése és üzemben tartása…” – olvasható a Központi Értesítő 1895 január 6-án megjelent számában, melyben a Budapesti földalatti villamos közúti vasút részvénytársaság fő tevékenységét jelölik meg.
Borítóképen: Az Andrássy-út a földalatti villamos vasút Bajza-utcai állomásával
A vállalat nem sokkal korábban 1894 december 28.-án alakult meg. Addig, amíg megépül a Kisföldalatti, avagy Millenniumi Földalatti Vasút, még volt hátra egy-két tennivaló, és persze voltak, akiknek nem tetszett a föld alatt épített út:
Persze a fenti kép inkább politikai üzenetet hordoz, viszont 1895 májusában – amikor a karikatúra született – már nagyban ment az építkezés!
De kezdjük az elején! A földalatti vasútépítés gondolata és megvalósítása egyidős a londoni metró születésével. 1860-ban kezdtek hozzá az építéséhez és 1863-ban helyezték üzembe az első földalatti vasutat, azonban ez még gőzvontatású volt.
A Terézváros fő útvonalát, a Sugárutat (Andrássy út) 1884-re faburkolattal látták el. A Városliget felé rendszeres omnibusz járt, de az akkori ütőéren, a Király utcán közlekedő villamossal együtt is kevésnek bizonyult, a járatok túlzsúfoltak voltak.
Tekintettel a közelgő millenniumi kiállításra is – melyet a Városligetbe terveztek – a sugárúti közúti vasútra egyre égetőbb szükség volt.
A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatója Balázs Mór londoni tapasztalatai alapján foglalkozott egy pesti, felszín alatti vasút gondolatával. Legnagyobb riválisával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal (BKVT) együtt pályáztak az Andrássy (Sugár) úton építendő felszíni vasútra, melyet a hatóságok – a korábbi véleményüknek megfelelően – elutasítottak:
Az Andrássy úton nem építhető közúti vasút.
A két cég azonban előzőleg megállapodást kötött: amennyiben a felszíni terveket elutasítják (melyre joggal számíthattak), földalatti vasút építését kezdeményezik. A terveket a Siemens és Halske cég készítette. A fennmaradt látványtervek szerint a városligeti fürdőtől a Vigadóig egyajtós, de háromosztagú szerelvények közlekedtek volna; a középső utastér bal oldalán külön fülkét szántak a dohányos uraknak, jobb oldalán pedig a hölgyeknek.
Az ajtók önműködően, a vezető által irányítva nyíltak-zártak volna, és automatákból árusították volna a jegyeket.
Az engedélyt megkapták, sőt 90 éves engedélyidőt, 15 éves adókedvezményt és 5 évre menetjegyek utáni illetékbélyeg-átalányt kaptak. Cserébe viszont az Ezredévi Kiállítás megnyitásáig el kellett készülnie a vasútnak. Az engedély megadásától 21 hónap volt hátra a kiállítás megnyitójáig.
Nos, a bevezetőben a két társaság általalapított vállalkozásról volt szó, ami – mint látjuk – meglehetősen rövid határidővel el is vállalta a építkezést, és gyorsan hozzá is láttak a munkához!
Az építkezés elkezdődött, a 6 méter széles és 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. A nagykörúti főgyűjtővezeték határozta meg a maximális mélységet, így az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az építésvezető Vojtek Ödön volt. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek.
1896. április 11-én a műszaki átvétel nem sikerült, de a problémák orvoslása után 1896. május 2-án, a vonalat délután Ferenc József nyitotta meg, amely a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala!
A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a járműpark messze megelőzte korát. A forgalmat forgóvázas motorkocsik bonyolították le, az áramellátást gőzgéppel hajtott áramfejlesztő biztosította.
A jelző berendezés 1973-ig működött eredeti állapotában (az 1930 körüli korszerűsítéskor módosult a jelfogók működése).
Reggel 6 és este 23 óra között 4 percenként követték egymást a szerelvények. Ferenc József 1896. május 8-án utazott a földalatti vasúton, melynek emlékére az üzemeltető cég felvehette a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elrendezéssel építették ki (ezért voltak a lejáratok sokáig „fordítva”).
Eddig az építés, a következő rész en pedig a működést mutatjuk be:
