A kötöttpályás közlekedés összefoglaló története: A lóvasúttól a gőzvasutakig villamosokig

A kötöttpályás közlekedés története mélyen gyökerezik a bányászatban, ahol az emberi erővel mozgatott csillék fa nyompályán való közlekedésével kezdődött. Ezen a fa pályán emberi erővel mozgatott csillék haladtak, amelyek elsősorban a bányákban voltak használatban. A fapályát a 18. században újították fel, vasszerkezetekkel erősítették meg, majd teljes mértékben vaspályával váltották fel. A vaspálya kialakítása jelentős előrelépést jelentett a tömegű áru szállításban. 1767 körül már lovakat alkalmaztak a nagy tömegű áruk mozgatásához.

A borítókép ILLUSZTRÁCIÓ

A lóvasút számos előnnyel rendelkezett a hagyományos szekerekhez képest. Az egyik legfontosabb előny a kisebb gördülési ellenállás miatt volt, amely lehetővé tette a nagyobb terhelhetőséget. Ezen kívül a lóvasút nedvességtől függetlenül használható volt, és a vonatok jóval simábban és könnyedebben haladtak rajta.

Az első személyszállító lóvasút 1803-ban indult, amelyet a Surrey Iron Rail nevű társaság üzemeltetett Dél-Londonban. Ezt követően a technológia Magyarországra is eljutott. 1827-ben a Pest-Kőbánya között próbálták ki a lóvasúti technikát, azonban ez a kísérleti üzem nem volt hosszú életű, mivel 1828-ban már felszámolták. Ezt a vasutat “lebegő vasútnak” nevezték, mivel a kocsik nem a földön, hanem egy magasabban elhelyezkedő pályán közlekedtek. Sajnos, a projekt nem bizonyult sikeresnek, mivel az olcsó puhafából készült pálya nem bírta a terhelést. Érdekes adalék, hogy a lebegő vasút lebontott faanyagát Széchenyi István vásárolta meg tűzifának.

A 19. század közepén a lóvasút a reformkorban olcsósága miatt a gőzvasutak reális alternatívájának tűnt Magyarországon. Ennek ellenére 1840 és 1846 között egy új lóvasúti vonalat építettek Pozsonytól Szeredig. A vonalat a Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság kezelte, és a személyvonatok menetideje körülbelül 4,5 óra volt. A vonal későbbi sorsa érdekes fordulatot vett, mivel 1872-ben eladták a Vágvölgyi vasútnak, amely nem sokkal később áttért a gőzvontatásra.

Ez a fejlődési ív mutatja, hogy milyen fontos szerepet játszott a lóvasút a kötöttpályás közlekedés történetében, és hogyan alakította át az emberek mindennapi életét és a gazdaságot egyaránt.

A lóvasutaktól a gőzmozdonyokig: A technológiai fejlődés Magyarországon

Az 1840-es és 1850-es évek Magyarországán a lóvasutak a közlekedési infrastruktúra fejlődésének fontos részét képezték. 1847-ben az Oravicabánya–Jaszenova–Báziás vonalon indult el a lóvasúti közlekedés, amely a bányavidék szénkitermelésének fokozására szolgált. Az Oravicabánya–Báziás szakaszt 1854-ben cserélték le mozdonyüzemű vasútra. Nem sokkal később, 1863-ban, az Oravicabánya és Stájerlakanina közötti vasúti pályán is bevezették a mozdonyüzemet.

A gőzmozdonyoknak köszönhetően a lóvasutak már nem tudtak versenyezni a távolsági közlekedésben, mivel a gőzmozdonyok jóval gyorsabbak és nagyobb terhelhetőséggel rendelkeztek. A városokban azonban a gőzüzem nem volt annyira hatékony, így az omnibuszok és a lóvasutak gyorsan elterjedtek a nagyvárosokban a 19. század második felében.

Az első magyar város, ahol lóvasutat létesítettek, 1860-ban Lippa volt. Pesten a lóvasúti közlekedést 1866-ban vezették be, amikor a Pesti Közúti Vaspálya Társaság elindította az első közforgalmú lóvasúti szolgáltatást a Széna tér és Újpest között. Ezt követően 1868-ban Buda első lóvasúti vonala is megnyílt a Lánchíd és Zugliget között, valamint a Lánchíd budai hídfő és Óbuda Fő tér között.

A városi közlekedési rendszerek evolúciójában a lóvasutat végül a villamosok váltották fel. Az utolsó magyar városi lóvasút 1928-ban szűnt meg, amely a Margit-szigeten működött. Ma már csak hagyományőrző egyesületek állítanak helyre és üzemeltetnek lóvasutakat, például a Man-szigeten található Douglas Horse Tram, vagy Bécs városában a villamosmúzeum.

Ez a fejlődési ív jól mutatja, hogy milyen fontos szerepet játszott a lóvasút a magyar közlekedés történetében, és hogyan alakult át az idők folyamán a technológiai fejlődés hatására.

wikipedia arcanum